Roger Vercel

Részlet: "Mégis csak az az igazi, mikor az ember kényére kinyújtózkodhatik... Mozdulni persze nem lehet. Takarókba bugyolálva, öt pár harisnyában, a bakanccsal a derekam alatt, hogy a kellő pillanatban kéznél legyen - így fekszem. De legalább fekszem. Olvasok. Minden tizedik...

Részlet:Mégis csak az az igazi, mikor az ember kényére kinyújtózkodhatik...Mozdulni persze nem lehet. Takarókba bugyolálva, öt pár harisnyában, a bakanccsal a derekam alatt, hogy a kellő pillanatban kéznél legyen - így fekszem. De legalább fekszem.Olvasok. Minden tizedik oldal után...

IEn somme, on n'eSt bien que couché! A condition de ne jamais remuer, de s'etre empaqueté dans les deux couvertures, d'avoir enfilé, l'une sur l'autre, cinq paires de chaussettes, de s'etre calé les reins avec ses souliers, afin de pouvoir les remettre, le moment venu, on eLt bien! Je lis un...

Részlet: "Mégis csak az az igazi, mikor az ember kényére kinyújtózkodhatik... Mozdulni persze nem lehet. Takarókba bugyolálva, öt pár harisnyában, a bakanccsal a derekam alatt, hogy a kellő pillanatban kéznél legyen - így fekszem. De legalább fekszem. Olvasok. Minden tizedik...

Részlet: "Mégis csak az az igazi, mikor az ember kényére kinyújtózkodhatik... Mozdulni persze nem lehet. Takarókba bugyolálva, öt pár harisnyában, a bakanccsal a derekam alatt, hogy a kellő pillanatban kéznél legyen - így fekszem. De legalább fekszem. Olvasok. Minden tizedik...