J. R. dos Santos

Prológus Ana világos szeme olyan kék volt, mintha a bolygó kicsinyített mása volna. A kislány az első sorban várakozott, bal keze világosbarna fürtjeivel játszott, jobbja olyan erővel szorította a jegyét, mintha attól félne, elviszi a szél. Hatalmas tömeg vette körül; az...

Prológus Ma jó hírt kaptam. Reggel a Conde de Sáo Januário Kórházba siettem a szokásos vizsgálatokra és kezelésre, ahogy az elmúlt fél év során szinte már megszokottá vált, miután végstádiumhoz közelítő, halálos betegséget diagnosztizáltak nálam. A nővér vért...

Prológus A kavargó por végigsöpört a kietlen fennsíkon. A hegylánc hóborította csúcsairól alászálló eró's szél meg-megrázta a vöröses ciprusok ágait, és a zsálya bársonyos illatával töltötte be a levegőt. Kellemes lett volna az idő, ha az északi szél nem hozott...

Prológus Visszatértem. Magam sem tudom, hogyan. Még ilyen betegen és erőtlenül is leültem az írógéphez, hogy folytassam az elbeszélést, amelyet félbehagytam a második kötetné^, már az idejét sem tudom, mikor. Visszatérésem igazából egy titoknak köszönhető. Dr. Évora a...

Prológus A sötétben két férfi sietett felfelé a lépcsőn, kesztyűs kezükben elemlámpát szorongatva, melyek fénye megvilágította útjukat. Olyan óvatosan mozogtak, mint a lopakodó macskák. A sötétség leple alatt suhanva, szinte láthatatlanok voltak, hiszen tetőtől talpig...

Részlet: Prológus Több percembe telt, hogy felfogjam az orvos által közöltek jelentőségét. Az első pillanatokban szavai valós jelentés nélküli, könyörtelen hangok egyvelegét alkották csupán, akár az éjszakai viharban egymást követő dörgések. Csak lassacskán kezdett...