Gyilkos Balaton [előrendelhető]

1972, Balatonakarattya. Egy nyári reggelen két kamasz egy fiatal nő holttestére bukkan a strand melletti nádasban. A rendőrség tanácstalan: a lánynál nincsenek iratok, és első ránézésre semmi sem utal idegenkezű­ségre. Valaki azonban egyértelműen meg akart szabadulni a holttesttől.
Az ügy hamar átkerül az Országos Rendőr­főkapitányság életvédelmi osztályához, amelynek a vezetője Lendvay István őrnagy. A nyomozásban pedig nemcsak a tehetséges újonc, Adorján Máté alhadnagy van a segítségére, de a lánya, Lendvay Laura is, aki váratlan érdeklődést mutat a rendőrségi munka iránt...

A méltán népszerű Balaton-trilógia előzménykötetében az olvasó bepillantást nyerhet az ifjú Adorján Máté egyik első nyomázásába, megismerkedhet a profilozás terén szárnyait bontogató Lendvay Laurával, és végigkövetheti az első közös ügyüket.


„A jó krimiíró nemcsak a bűnök természetét és a nyomozás logikáját ismeri, hanem atmoszférát is tud teremteni. Zajácz D. Zoltán krimijei hiteles időutazások a hetvenesnyolcvanas évek Magyarországára, azon belül is a gulyáskommunizmus Riviérájára, a Balatonra. Hősei, Adorján Máté és Lendvay Laura észjárása nagyon hasonlít a legjobb amerikai zsarusztorik hőseire, de közben mégis mindannyiunknak ismerősök a lángossütőnél kanyargó sorból. Szóval retró is, nosztalgikus is, de azért a legfőképpen klasszikus, izgalmas krimi. Vagy így egyszerűen: Krimi.”
Nyáry Krisztián

VÉGÜL MÁS LETT A GYILKOS – INTERJÚ ZAJÁCZ D. ZOLTÁNNAL

2023. 06. 07.

A nagysikerű Balaton-krimik szerzője a Gyilkos Balaton című új regényével megírta a trilógia előzménytörténetét. Ennek apropóján kérdeztük, illetve ott folytattuk, ahol legutóbb abbahagytuk.Legutóbbi interjúnkat („Azt hitték, nyomozó voltam”, Líra Könyvklub, 2021/ 3) így fejezte be: „Ha a tervezett trilógia sikeres lesz, akkor még az is elképzelhető, hogy megírom a nulladik részt, vagyis az ún. előzményregényt, amelyben a főhős, Adorján Máté első sikeres nyomozásába avatom be az olvasót.” Mit szól a sorozat sikeréhez?

Őszintén mondom, hogy minden várakozásomat felülmúlta. Jó, persze minden első könyves szerző arról álmodik, hogy elkapkodják majd a regényeit a polcokról, és nem győzi megválaszolni az olvasói leveleket, de reálisan nézve ennek talán húsz százalék esélye van. Velem viszont megtörtént a csoda. Nagyon sokan írták, hogy a sorozat szinte kiált a megfilmesítésért, és az olvasók már a legfontosabb szerepeket is kiosztották.

Ezt a nulladik részt tényleg az első három után kezdte el írni, vagy azért a váz már készen állt?

Igazából csak annyi volt meg a fejemben, hogy a hetvenes évek elején játszódik majd. Adorján Máté ekkor még kezdő nyomozó, Lendvay Laura pedig gimnazista. És azt is tudtam, hogy az MSZMP balatonaligai pártüdülője lesz az egyik helyszín, amellyel kapcsolatban ma is rengeteg legenda kering. De előre egyetlen sort sem írtam meg belőle.

A regények írása során jött olyan váratlan oldalszél, ami elterelte, más irányba vitte a történetet?

Igen, ilyen mindig van. Persze mielőtt hozzálátok az íráshoz, nagy vonalakban ott kell, hogy legyen a fejemben a történet és a legfontosabb karakterek. De a Haragos Balaton esetében például az is megtörtént, hogy végül más lett a gyilkos, mint akit először gondoltam. Valahogy írás közben a regény magától adta, hogy legyen benne még egy csavar.

Mi volt a legváratlanabb, legmeglepőbb olvasói reakció? Keresték meg esetleg saját történetekkel?

Engem az lepett meg a legjobban, hogy a női olvasóim közül sokan nem kedvelték a női főhőst, Laurát. Először nem értettem, hogy miért találják ellenszenvesnek, idegesítőnek, aztán Grisnik Petra színésznő, aki mindhárom regényemet olvasta, elárulta nekem a titkot: olvasás közben szinte minden nő – és ezzel így volt ő is – beleszeret kicsit Adorján Mátéba, ergo féltékeny lesz Laurára, aki lényegében zavaró tényező, egy fölösleges harmadik. Nos, álmomban sem gondoltam volna, hogy ez így működik.

Szívesen olvasnánk Adorján Máté kalandjait akár a kilencvenes évek Balatonjánál is, hisz már az is történelmi múltunk. Van esetleg ilyen terve a főhőssel vagy a helyszínnel? Vagy ekkor már Adorján valahol máshol lehet? Feljebb talán?

Amikor nagyra becsült kollégámnak, Dezső Andrásnak beszéltem az előzményregény ötletéről, rögtön megkérdezte, hogy nem akarok-e egy olyan részt is írni, amely a rendszerváltás környékén játszódna. Rögtön visszakérdeztem, hogy olyasmire gondol, mint a két sikeres kórházi sorozat, A klinika és a Kórház a város szélén folytatása, amelyekben azt mutatják meg nekünk, hogy hogyan élnek húsz év múlva az egykori szereplők? És már játszadozni is kezdtem a gondolattal: Adorján Máté belép az MDF-be, és az Antall-kormány idején helyettes államtitkár lesz a Belügyminisztériumban, Bogdán főhadnagy kilép a rendőrségtől, és őrző-védő kft.-t alapít… Jót nevettünk rajta, de egyelőre nem érzek késztetést, hogy ezt a részt megírjam…

Szegő János