Román triptichon

A kötet három rövidprózája Lövétei Lázár László műfordítói magánmitológiájában szervesül önmagába csukódó szárnyas oltárrá.

„Mindhárom szerző a román prózát megújító nyolcvanas nemzedék tagja. Hogy miből állt ennek a nemzedéknek a »nyelvújítása«, az itt és most teljesen indifferens: számomra igenis az őszinteség volt fontos ezekben a prózákban, az a mód, ahogy vallani tudnak – helyettem is – szerelemről, gyermekkorról, a költészet iránti rajongásról. Fontos témáim nekem is ezek. És nagyon remélem, hogy a Covid-idők elmúltával is azok maradnak!” (Lövétei Lázár László) Gheorghe Crãciun, Ioan Groșan és Mircea Nedelciu szövegeinek szépségét kiemeli a fordítói szűrő és a fenyegetés, amely mini-antológiánk megjelenése idején az emberiséget sújtja.