A Dán Királyság alkotmánytörténete a kezdetektől 1848-ig

A Dán Királyság kontinensünk talán legrégibb, jogfolytonosan létező állama: az 1972 óta uralkodó II. Margit családfája a 10. század legendás királyaiig, Kékfogú Haraldig és apjáig, Öreg Gormig vezethető vissza egyenes ágon. Mindez önmagában is felkeltheti a magyar olvasó érdeklődését az ország iránt, de a két ország közötti történelmi párhuzamok sem kevésbé izgalmasak.
Dániában és Magyarországon szinte egy időben történik meg a kereszténység felvétele és jön létre a nyugati típusú monarchia. Pár évszázaddal később a királyi hatalom korlátozása is hasonló okokból megy végbe, bár az eredmény különböző: míg nálunk a rendi gyűlés, Dániában az országtanács képezi a királyi hatalom fő ellenpontját. A kora újkori Magyarországon a Habsburgok abszolutisztikus törekvései elbuknak a rendek ellenállásán, Dániában viszont a svédekkel szembeni vesztes háborúk a fiskális-katonai állam szükségességét támasztják alá, melynek egyedülállóan erős változata jön létre az 1660-as években. 1848 márciusában aztán mindkét országot eléri az európai forradalmi hullám: a békés körülmények között létrejött alkotmányos monarchia Magyarországon a rendi képviseleti, Dániában az abszolút monarchia kormányformáját váltja fel.
A közös kiindulópont, a hasonló kérdésekre adott, sok esetben hasonló válaszok különleges színt kölcsönöznek számunkra Dánia alkotmánytörténetének tanulmányozásához, miközben az eltérő társadalmi és gazdasági fejlődésből fakadó, különösen az újkorban szembetűnővé váló különbözőségek azt segíthetnek megérteni, miképpen és milyen okok miatt távolodott el egymástól az évszázadok során Gorm és Harald, illetve Géza és István egykoron egymással szinte párhuzamosan fejlődő állama. Ehhez az intellektuális utazáshoz kíván hozzájárulni a jelen kötet.