Jezsuita képzés a rendalkotmányban [antikvár]

A Loyolai Szent Ignác által írt Rendalkotmány részletesen bemutatja, hogyan kell felkészíteni a jezsuita növendékeket az apostoli életre. A hivatás egy Istenhez vezető út, a képzés célja pedig az útra bocsátás, az úton járás megtanítása, a folyamatos előrehaladás melletti elköteleződés kialakítása. E kötet azokat a hermeneutikai és egyben gyakorlatorientált alapelveket kutatja, amelyek a Rendalkotmány szövegében tükröződni látszó emberkép és a mai szemléletmódunk közötti szakadék áthidalására szükségesek. Bemutatja, hogyan nyerhet friss, ma is releváns jelentést a több évszázados ignáci szöveg egy-egy kulcsfogalma. Más szerzetesrendeknek is kitűnő segítséget nyújthat annak megtalálásához, miként legyenek hűek saját karizmatikus gyökereikhez és a mai kor képzési igényeihez egyaránt. Lukács János 1966-ban született Budapesten. A Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd 1989-ben villamosmérnöki diplomát szerzett. Közben közel egy évig értelmileg sérült emberekkel élt együtt önkéntesként egy Bárka-közösségben. Világi hallgatóként a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián tanult, majd 1991-ben belépett a jezsuita rendbe. Kétévnyi noviciátus után filozófiai és teológiai tanulmányait Münchenben és Párizsban végezte. 1998-ban szentelték pappá. 1997-től a novíciusmester segítője (sociusa). 2000-től licenciátusi tanulmányokat folytatott spiritualitásból, és a jezsuita képzés utolsó szakaszát, a harmadik próbaidőt végezte el. 2002-ben novíciusmesterré nevezték ki. 2005-től a magyar jezsuita rendtartomány vezetője volt. 2010-től ismét novíciusmester.