A kádári Magyarország titkos élete [antikvár]

Fedlap alsó részén kis megnyomódással.
A hidegháború időszaka a kémjátszmák története volt, és bármilyen hihetetlen, Magyarország mindebben nagyon fontos szerepet játszott. Magyar titkos ügynökök nyüzsögtek a világ legfontosabb ipari létesítményei körül, megszerezve akár a legérzékenyebb technológiákat is, de sikerestevékenységük fedésében egy rejtélyes pénzügyi-gazdasági hálózat is kiépült a hetvenes-nyolcvanas évekre: létrejött a vadszocialista offshore-birodalom. A titkosszolgálatoknak persze titkos ügyleteihez titkos pénzekre is szükségük volt. A kommunizmus idején valutakitermelésnek nevezték azt a tevékenységet, amellyel konspiratív pénzeket és plusz költségvetési forrásokat biztosítottak a hírszerzés számára. Közben elképesztő vagyonok vándoroltak az ebben szerepet játszó személyek kezébe. Borvendég Zsuzsanna történész tavaly a Magyar Idők hasábjain izgalmas sorozatban fedte fel a kommunista diktatúra haszonélvezőinek, az ország kirablásában és eladósításában szerepet játszó személyek, esetek hátterét. Korábban pedig a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által kiadott Újságírásnak álcázva című kötetben azt mutatta be, hogy a mindmáig létező Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) miként vett részt az ország vagyonának megcsapolásában. Milyen feladatokat kapott a KGB fedőszervezetétől a MÚOSZ? Hogyan hajtotta végre ezeket? Hogyan épült be a magyar belügyi és katonai titkosszolgálat az újságíró-szövetségbe? Milyen vállalatok működtetésével gazdagították a KGB számláit a magyar sajtóirányítás prominensei? Kik voltak azok a személyek, akik működtették ezt a mechanizmust? Ez a könyv is évek óta hozzáférhetetlen, ezért döntöttünk most úgy, hogy A kádári Magyarország titkos élete sorozattal együtt ismét kiadásra kerül. Borvendég Zsuzsanna a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett történészi diplomát 1999-ben, 2001-ben pedig lediplomázott a PPKE Jog- és Államtudományi Karán is. A PPKE BTK doktori iskolájában 2016-ban védte meg disszertációját, amelynek címe: Újságírókés külkereskedők a Kádár-rendszer hírszerzésében. 1999-2019 között tudományos kutatóként dolgozott az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, jelenleg a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa. Kutatási területe Magyarország 1945 utáni története, a titkosszolgálatok és a politikai rendőrség működése. Főbb munkái: Az impexek kora (NEB, 2017.) és A Cég megnyertjei - a megnyertek cégei (ÁBTL-NEB, 2018.)