Rosa Luxemburg és az orosz forradalom [antikvár]

Az orosz forradalom a világháború leghatalmasabb ténye. Kitörése, példátlan radikalizmusa, tartós hatása cáfolja leginkább azokat a hazug frázisokat, amelyekkel a hivatalos német szociáldemokrácia kezdetben ideológiailag buzgón leplezte a német imperializmus hódító hadjáratát: az orosz cárizmus megdöntésére és az általa leigázott népek felszabadítására hivatott német bajonettek missziójáról szóló frázisokat. Az orosz forradalom hatalmas mérete, megrendítő hatása - amely megrázkódtatta az osztályviszonyokat és felszínre hozta az összes társadalmi és gazdasági problémát, ahogyan következetesen, a belső logika fatalitásával haladt előre a polgári köztársaság első szakaszából a további fázisokba, melyek sorában a cárizmus megdöntése csupán jelentéktelen epizód, csaknem semmiség maradt - egyértelműen bizonyítja, hogy Oroszország felszabadulása nem a háború és a cárizmus katonai vereségének következménye, nem „a német öklökben levő német szuronyok" érdeme volt, amint ezt a Kautsky szerkesztette Neue Zeit vezércikke ígérte, hanem arra vall, hogy a forradalom Oroszországban mély gyökerekkel rendelkezett és belsőleg teljesen érett volt. A német imperializmusnak a német szociáldemokrácia ideológiai pajzsa védelmében végrehajtott háborús kalandja nem volt az orosz forradalom előidézője, hanem kezdetben egy időre - a forradalom első fellángolása (1911 - 1913) után - meg is szakította a forradalmi folyamatot, majd kitörésekor a legnehezebb, legabnormálisabb feltételeket teremtette számára.