kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Deák Ferenc - Kossuth Lajos 1848. julius 11-iki beszéde a haderő megajánlása ügyében/Deák Ferencz 1861-iki első felirati beszéde/Deák Ferenc második felirati beszéde/Demosthenes Philippikái/Bánk Bán/Zarathustra mumiája [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/111/2344111.jpg "Deák Ferenc - Kossuth Lajos 1848. julius 11-iki beszéde a haderő megajánlása ügyében/Deák Ferencz 1861-iki első felirati beszéde/Deák Ferenc második felirati beszéde/Demosthenes Philippikái/Bánk Bán/Zarathustra mumiája [antikvár]")
Kossuth Lajos 1848. julius 11-iki beszéde a haderő megajánlása ügyében/Deák Ferencz 1861-iki első felirati beszéde/Deák Ferenc második felirati beszéde/Demosthenes Philippikái/Bánk Bán/Zarathustra mumiája [antikvár]
Deák Ferenc, Deák Ferencz, Demosthenes, Katona József, Kossuth Lajos, Kupcsay Felicián
Kossuth Lajos egyik leghatásosabb beszédét 1848-ban julius 11-én mondta a pesti országgyűlésen, a melyen az első felelős magyar miniszterium megbizásából (mint pénzügyminiszter) az országgyűléstől 200,000 katona és 42 milliónyi hitel megszavazását kérte. Magyarország helyzete akkor igen válságos volt. A horvátok, az előbbeni bécsi miniszteriumtól (a Pllersdorf-miniszteriumtól) titkon támogatva, Jelassics bánjuk vezetése alatt fenyegető állást foglaltak el Magyarországgal szemben. A magyarországi szerbek...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
9480 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Kossuth Lajos egyik leghatásosabb beszédét 1848-ban julius 11-én mondta a pesti országgyűlésen, a melyen az első felelős magyar miniszterium megbizásából (mint pénzügyminiszter) az országgyűléstől 200,000 katona és 42 milliónyi hitel megszavazását kérte. Magyarország helyzete akkor igen válságos volt. A horvátok, az előbbeni bécsi miniszteriumtól (a Pllersdorf-miniszteriumtól) titkon támogatva, Jelassics bánjuk vezetése alatt fenyegető állást foglaltak el Magyarországgal szemben. A magyarországi szerbek egy része, kik külön szerb területet akartak Magyarországból kiszakítani, fellázadtak. Bécsben is volt egy hatalmas párt, mely a magyar ügyek elintézését, nevezetesen a had- és pénzügyet ki akarta venni a magyar kormány kezéből.
Termékadatok
Cím: Kossuth Lajos 1848. julius 11-iki beszéde a haderő megajánlása ügyében/Deák Ferencz 1861-iki első felirati beszéde/Deák Ferenc második felirati beszéde/Demosthenes Philippikái/Bánk Bán/Zarathustra mumiája [antikvár]
Kötés: Könyvkötői vászonkötés
Méret: 100 mm x 150 mm
Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) főügyész, drámaíró, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.
Kecskeméten született, iparos, nem nemesi családban. Szülővárosában, más alföldi mezővárosokhoz hasonlóan, az iparos-paraszt polgárság tehetősebb tagjai támogatták a művelődés intézményeit. Katona szülei, bár maguk iskolázatlan emberek voltak (apja takácsmester), fontosnak tartották, hogy legidősebb fiúgyermeküket taníttassák. Gimnáziumi osztályait befejezve Katona József jogi tanulmányokat kezdett: a kor szokásai szerint a nem nemesi származású ifjak számára a jogi pálya tette lehetővé a vármegyei vagy városi tisztségek betöltését, illetve az értelmiségi foglalkozások művelését.
Egyetemi tanulmányai során nem ért el különösebben jó eredményeket, viszont számos egyetemi társához hasonlóan színészként csatlakozott a pesti magyar színtársulathoz. Békesi József álnéven írta alá a szerződését. Kisebb szerepeket játszott, de drámafordításokkal, átdolgozásokkal és eredeti darabok írásával szintén kimutatta a színjátszás iránti elkötelezettségét. Színésztársai között volt Széppataki Róza, aki később Déryné néven vált halhatatlanná.Katona félszegen, levélben vallott szerelmet a színésznőnek, aki nem viszonozta érzelmeit; valójában nem is tudta igazán, kitől kapta a vallomást, hiszen a fiatalember csak a neve kezdőbetűit írta alá. A színészet mellett egyetemi évei alatt a történelem foglalkoztatta, korai drámái is főként történelmi tárgyúak.
1815-ben tett ügyvédi vizsgát, és ebben az évben készítette el Bánk bán című történelmi drámája első változatát. Ezután drámát többet nem írt. Pesti ügyvédek irodájában dolgozott mindaddig, míg 1820-ban rövid ideig önálló irodát nem működtetett. Ez a vállalkozása kudarccal végződött, viszont sikeres pályázata alapján ugyanebben az évben szülővárosában alügyésszé választották. 1826-ban városi főügyész lett. Zárkózott, magányos életet élt, színjátszással, irodalommal hivatásszerűen nem foglalkozott.
Még nem volt negyven éves, amikor egy nap, 1830-ban a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban meghalt. Szülei a Seress Pál ismerősüktől kért kölcsönpénzből temették el fiukat április 17-én.
Az írója halála után "legelső nemzeti drámává" magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt (Idő, Andal, Gyermek-kor), több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.
Kecskeméten született, iparos, nem nemesi családban. Szülővárosában, más alföldi mezővárosokhoz hasonlóan, az iparos-paraszt polgárság tehetősebb tagjai támogatták a művelődés intézményeit. Katona szülei, bár maguk iskolázatlan emberek voltak (apja takácsmester), fontosnak tartották, hogy legidősebb fiúgyermeküket taníttassák. Gimnáziumi osztályait befejezve Katona József jogi tanulmányokat kezdett: a kor szokásai szerint a nem nemesi származású ifjak számára a jogi pálya tette lehetővé a vármegyei vagy városi tisztségek betöltését, illetve az értelmiségi foglalkozások művelését.
Egyetemi tanulmányai során nem ért el különösebben jó eredményeket, viszont számos egyetemi társához hasonlóan színészként csatlakozott a pesti magyar színtársulathoz. Békesi József álnéven írta alá a szerződését. Kisebb szerepeket játszott, de drámafordításokkal, átdolgozásokkal és eredeti darabok írásával szintén kimutatta a színjátszás iránti elkötelezettségét. Színésztársai között volt Széppataki Róza, aki később Déryné néven vált halhatatlanná.Katona félszegen, levélben vallott szerelmet a színésznőnek, aki nem viszonozta érzelmeit; valójában nem is tudta igazán, kitől kapta a vallomást, hiszen a fiatalember csak a neve kezdőbetűit írta alá. A színészet mellett egyetemi évei alatt a történelem foglalkoztatta, korai drámái is főként történelmi tárgyúak.
1815-ben tett ügyvédi vizsgát, és ebben az évben készítette el Bánk bán című történelmi drámája első változatát. Ezután drámát többet nem írt. Pesti ügyvédek irodájában dolgozott mindaddig, míg 1820-ban rövid ideig önálló irodát nem működtetett. Ez a vállalkozása kudarccal végződött, viszont sikeres pályázata alapján ugyanebben az évben szülővárosában alügyésszé választották. 1826-ban városi főügyész lett. Zárkózott, magányos életet élt, színjátszással, irodalommal hivatásszerűen nem foglalkozott.
Még nem volt negyven éves, amikor egy nap, 1830-ban a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban meghalt. Szülei a Seress Pál ismerősüktől kért kölcsönpénzből temették el fiukat április 17-én.
Az írója halála után "legelső nemzeti drámává" magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt (Idő, Andal, Gyermek-kor), több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............