A festői Balaton [antikvár]

Vannak félreérthetetlen szavaink, amelyek mögött mindég pontosan ugyanazt a fogalmat érezzük. Vannak viszont szavak, amelyek süketen csengenek az előtt, aki nem igyekezett a só mögé rejtőző fogalmat megismerni. De vannak olyan szavak is, amely mögött más és más fogalmat érzünk, aszerint, hogy milyen beállítottsággal szemléljük azt a tárgyat, amelynek nevéről szó van. Ilyen szó a "Balaton" is. Annyi fogalom rejtőzik mögötte, amennyi szemszögből nézzük. A Balaton a festő számára egy olyan festői tárgy fogalma, amely bár örök, mégis mindég más és más, sohasem egyforma, soha nem unalmas, mindég színes és változatos, megvilágításában és hangulatában ezerarcú. Annak a számára, aki a multat kedveli, szintén fogalom, de más szempontból, a Balaton. Aki kedveli a templom- és váromladékok sokszor festőin romantikus légkörét, mert az omlott falakhoz tapadva, ott érzi még a régi századok ódon levegőjét, annak számára sajátos fogalom a Balaton: a magyar múlt egyik darabja. Olyan fogalom, amely a multat egészen a regék messzeségébe viszi vissza.