Az állatökológia alapjai [antikvár]

AZ ÁLLATÖKOLOGIA FOGALMA. ÉS FELADATA Az ökologia vagy környezettan a zoologiának az a résztudománya, amely az állatok és a környezetük kölcsönhatásának kutatásával foglalkozik. Az ökologia elnevezés HAECKEL-től származik (I870). A magyar szakirodalomban az ökologia megfelelője a környezettan. Az állatok létrejöttük pillanatától az elpusztuláslikig különböző, meg nem szűnő hatások érik. Ezekre a hatásokra folyamatos reakciókkal válaszolnak. Amennyiben a környezeti hatások olyanok, hogy ezek lehetetlenné teszik az állatok életfolyamatait, illetve az állati szervezet a változásokhoz nem tud alkalmazkodni, akkor az állatok elpusztulnak. Az állatok fejlődéséhez, életük fenntartásához meghatározott körülmények szükségesek. Hogy az egyes állatfajokra vonatkozóan milyenek ezek a feltételek, az a törzsfejlődés során kialakult organizáció szintjétől függ. A környezeti tényezők megszabják azokat a körülményeket, melyek szerint minden állatfaj egy bizonyos területen meg tud maradni, életét és faját fenn tudja tartani. Az állat törzsfejlődéstani sajátságai |)edig megszabják azokat a lehetőségeket,amelyek szerint a környezet állandó változásai ellenére, illetőleg uj környezeti viszonyok között biztosithatja életét és faját. Az állatok léjte tehát bej^ő (endogenl-ág—küla.a_(exogen)^té-íjj^z^l^ (faktprQkl_k:ölesönfea4ásán^k_eLedmé^ , Az endogén faktorok a törzsfejlődés során kialakult organizációs szint függvényei. Az állatok anatómiai és élettani jellegei megszabják a környezettel szemben támasztott igényeket. Pl, a szivacsok (Porifera) kizárólagosan vizben élő állatok, A lajhárok (Bradypodidae) trópusi erdők lakói, életlehetőségeik - 3 -