Bővebb ismertető
Részlet a tartalomból:
"Rád vár
Fürge jellel, lomha erővel
létbe lökődik, magára ránt
és fölragyog, az éjből
enyhítő árnyat formál,
űr hidegéből üde hűvöset -
s már fölkél jó kis szélben,
puszta esőben mindenféle lény;
természetéhez tér majd e véres
humanizáció -
ő, ő addig is gondolja, hogy szabad,
dalolja, hogy szeret
s tudja a jó halált, és
úgy érzi, boldog.
Rád vár. Már vers. Világ.
(Békásmegyer, 2007. december 24.)"