Bővebb ismertető
SZENTESTE VOLT ÉS MÁR későre járt, amikor Marissa Lewis leszállt a vonatról a Brockley állomáson. Az ittas tömeggel együtt a gyaloghíd felé indult. Az első hópelyhek lustán kavarogtak a levegőben, a tömeg pedig meleget és alkoholgőzt árasztott, alig várva, hogy hazaérjen, és megkezdje az ünneplést.
Marissa kékesfekete hajú, gyönyörű lány vok, ibolyaszínű szemmel, homokóra alakkal. Büszkeséggel töltötte el, hogy afféle lány, akitől az anyák óva intik fiaikat. Egy londoni klubból tartott hazafelé, ahol erotikus táncosként lépett fel. Hosszú, fekete, retró stílusú kabátot visek elegáns prémgallérral, arcát vastag smink tette sápadtabbá, mű-szempillát hordott, ajkát skariátvörös rúzs emelte ki. Amikor elérte a gyaloghídra felvezető lépcsőt, két fiatal férfi, aki előtte haladt, visszaforduk, és mohó tekintettel végigmérte. Követte pillantásukat, és látta, hogy hosszú kabátja alsó része kigombolódott, és ahogy felfelé indult a lépcsőn, kivillant a harisnyája. Megállt, hogy begombolja a nagy, vörösréz gombokat, miközben az emberek kikerülték.
- Remélem, ez műszőrme - motyogta egy hang a háta mögött. Marissa hátrapillantott, és egy vézna, fiatal nőt látott, aki az ugyancsak vézna pasijával haladt felfelé. Mindketten koszlott télikabátot viseltek, a nőnek hosszú, zsíros haja volt.