Dinamit [antikvár]

Részlet a könyvből: "Chris Mankowski utolsó munkanapja, délután kettő, még két óra van hátra a műszak végéig, amikor befut a riasztás, hogy hatástalanítania kell egy bombát. Az történt, hogy egy Booker nevű fickó, egy huszonkilenc éves, büntetett előéletű nagymenő a jakuzzijában áztatta magát, amikor megszólalt a telefonja. Kiüvöltött a testőrének, Juicy Mouthnak, hogy vegye fel. - Hé, Juicy! - kiáltotta Booker. Juicynak - aki egy személyben volt a testőre, a sofőrje és a mindenese - elvileg ott kellett volna lennie valahol a közelben. - Vedd már fel a telefont! - De a telefon csak csörgött tovább. Úgy a tizenötödik csörgésnél Booker kikászálódott a jakuzziból, felvette zöld szatén fürdőköpenyét, amely tökéletesen passzolt a bal fülcimpájában csillogó smaragdhoz, felemelte a kagylót, és belemordult a telefonba: - Tessék. Egy női hang válaszolt: - Leülnél? A telefon egy asztalon állt, az asztal mellett zöld bőrfotel terpeszkedett. Booker imádta a zöld színt. - Te vagy az, bébi? - A nőnek tisztára olyan hangja volt, mint Booker csajának, Moselle-nek. A hang így folytatta: - Megtennéd, hogy leülsz? Ülj le, kérlek. Szeretnék mondani valamit."