Noé bandája - Igaz történetek igazi állatokról [antikvár]

Vajon mennyit tudunk az állatokról? Persze, tanultunk róluk biológiaórán az iskolában, jártunk az állatkertben, természetfilmeket néztünk a tévében, de ismerjük-e őket igazi valójukban? Most itt a remek alkalom, hogy közelebb kerüljünk hozzájuk, a bőrükbe bújjunk, és elképzeljük, milyen lehet teknősként versenyt futni a nyúllal, békaként alkudozni a bikákkal, rókaként átverni a gólyát, vagy majomként megfőzni életünk legfinomabb lucskos káposztáját. Pálfi Norbert szarkasztikus humorral átitatott, fanyarul szellemes könyvében bibliai keretbe, Noé történetébe ágyazva meséli újra Aesopus és La Fontaine olyan klasszikus meséit, mint A holló és a róka, A tücsök és a hangya, A róka és a gólya. És miközben mai környezetbe helyezi állathőseit, alaposan kiforgatja az eredeti történeteket, amelyekből nemcsak az állatvilág igazi természetét, hanem az emberekét is megismerhetjük, miközben rádöbbenhetünk mindennapi életünk groteszk mivoltára. Az irodalmi hagyományoknak megfelelően Pálfi minden meséjét tanulsággal zárja – a megszokottnál jóval meghökkentőbb tanulságokkal. Pálfi Norbertet a nyolcvanas évek végén ismertem meg, amikor egy személyben ő képviselte egy gimnáziumi folyóirat második nemzedékét. Nagy utat kellett megtennie, míg – egy antik műfajt életre bűvölve – eljutott a Noé bandája kíméletlen bestiáriumáig. Pálfi emberarcú állatai pont úgy viselkednek, mint polgártársaink a zsúfolt 6-os villamoson vagy a szupermarketben sorban állva, záróra előtt tíz perccel; se nem jobbak, se nem rosszabbak náluk, igaz, kétségtelenül őszintébbek. Végül mindenki megesz mindenkit reggelire. „Tanulság: az evolúció és az entrópia, a fejlődés és a káosz egy és ugyananaz.” Térey János