kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Szabó Dezső - Levelek Kolozsvárra [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/428/2905428.jpg "Szabó Dezső - Levelek Kolozsvárra [antikvár]")
akciós
Szerettem műveim elé előszót írni. Ezek az előszók valamiképen rámutattak a testnek-léleknek ama mély, több évtizeden át ható, de legtöbbször a születés végzete óta mozgató folyamaira, melyeknek összehatásából az illető művek előteljesedtek. És most, mikor ezek elé a sorsom legújabb alakulásából kitépődött apróságok elé kell előszót írnom, érzem: hogy nagyon nehéz dolog, hogy majdnem lehetetlen.Miért?Megpróbálok erre a kérdésre pontos feleletet adni. Hátha ebben az igyekezetben előttem is...
előző ár:
30 napon belüli legalacsonyabb ár.
4400 Ft
akciós ár:
3520 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Szerettem műveim elé előszót írni. Ezek az előszók valamiképen rámutattak a testnek-léleknek ama mély, több évtizeden át ható, de legtöbbször a születés végzete óta mozgató folyamaira, melyeknek összehatásából az illető művek előteljesedtek. És most, mikor ezek elé a sorsom legújabb alakulásából kitépődött apróságok elé kell előszót írnom, érzem: hogy nagyon nehéz dolog, hogy majdnem lehetetlen.Miért?Megpróbálok erre a kérdésre pontos feleletet adni. Hátha ebben az igyekezetben előttem is világos lesz sok olyan dolog, amelyeket most még csak egy alaktalan homály rejtéseiben sejtek.
Termékadatok
Cím: Levelek Kolozsvárra [antikvár]
Szerző:
Szabó Dezső
Kiadó: Keresztes Kiadás
Kötés: Fűzött kemény papírkötés
Méret: 120 mm x 170 mm
Szabó Dezső (Kolozsvár, 1879. június 10. – Budapest, 1945. január 13.) magyar író, kritikus, publicista. A két világháború közötti magyar irodalom nagy hatású képviselője. Bátyja Szabó Jenő református lelkész, költő.
1879-ben született Kolozsváron, kisnemesi tisztviselőcsalád tizedik gyermekeként. A kolozsvári református gimnáziumban érettségizett 1899-ben, majd a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait magyar–francia szakon. Kiemelkedő tehetsége révén bekerült az Eötvös József Collegiumba, ahol összebarátkozott Kodály Zoltánnal, Horváth Jánossal és Szekfű Gyulával. Egyetemi évei alatt finnugor nyelvészettel foglalkozott.
1905-ben megszerezte magyar–francia szakos tanári diplomáját, rövid ideig helyettes tanár volt a budapesti II. kerületi főreáliskolában, majd Párizsba került állami ösztöndíjjal. Hazatérése után 1906 szeptemberétől a budapesti IX. kerületi felső kereskedelmi iskolában tanított; 1907 októberétől a székesfehérvári, 1908 áprilisától pedig a nagyváradi állami főreáliskolához helyeztek át. Ezt követően tanított még Székelyudvarhelyen, Sümegen, Ungváron, Lőcsén, de mindenhonnan botrányos körülmények közepette helyezték tovább. Az 1910-i tanármozgalomban heves vitába keveredett Tisza Istvánnal, ennek révén került a Nyugat, majd a Huszadik Század körébe. Éveken keresztül ezek munkatársa volt, első novellái a Nyugatban jelentek meg.
1918-ban az őszirózsás forradalom Lőcsén találta, innen települt fel Budapestre irodalmi szabadúszóként. Személyesen élte meg a Tanácsköztársaság és a proletárdiktatúra időszakát, és azokat idegennek és nemzetellenesnek tartotta, ezért vidékre menekült. Mivel úgy látta, hogy az országban „az elsősorban zsidó hadiszállítók nemzetellenes üzelmei” folynak, emiatt az a véleménye alakult ki fiatal korában, hogy „Magyarországot a kapitalizmus béklyóba vetette”, és mindezt a szocializmussal együtt a zsidók tevékenysége eredményének tekintette.
1918-ban fejezte be Az elsodort falu című könyvét, mely Erdélyben és Budapesten játszódik, és a kor általa magyarpusztítónak tartott irányzatait ecseteli. A könyv óriási érdeklődést keltett, egy csapásra ismertté és híressé tette. A húszas évektől az erőteljes antiszemitizmus mellett németellenesség is érzékelhető volt műveiben. 1923-ban az Auróra felelős szerkesztője lett, majd Bajcsy-Zsilinszky Endrével lapot szerkesztett Előörs címmel, a lapban „fajvédő” hangnemben írtak. Véleményük a magyarságot fenyegető veszélyekről nem egészen azonosak, mert míg Bajcsy-Zsilinszky a németeket tartotta a legnagyobb veszélynek, Szabó a zsidóságot. A zsidóság iránti kritikus hozzáállása ugyanakkor nem illeszthető be egyértelműen a kor szélsőjobboldali antiszemita áramlatai közé, s éppenséggel ezekről ugyanolyan elítélően írt, mint magáról a zsidóságról. Az antiszemitizmuson és a németellenességen túl Szabó Dezső harcos ellensége volt a katolicizmusnak is.
1935-ben Björn Collinder, az Uppsalai Egyetem finn-ugor nyelvprofesszora javaslatára irodalmi Nobel-díjra jelölték, de abban az évben végül nem adták át az elismerést.
A harmincas években eleinte támogatta Gömbös Gyula nemzeti munkatervét, majd elfordult attól, és fokozatosan szembefordult a Horthy-korszak vezetőivel. 1932-ben írta a Feltámadás Makucskán, 1934-ben A kötél legendája című művét. A véleménye szerint nyilvánvalóan nemzetellenes nemzetközi szocializmust és kommunizmust világosan elutasította. Politikailag inkább Mussolini fasizmusával szimpatizált, mint Hitler nemzetiszocializmusával, sőt, elítélte a német megszállást és a nyilasuralom terrorját.
1945-ben, hatvanöt éves korában hunyt el Budapesten, Rákóczi téri lakása óvóhelyén. Éhségtől is legyöngült szervezetét könnyen ragadta magával a halál, amit valószínűleg tüdőgyulladás okozott. Négy évvel később került át a Kerepesi temetőbe, minden szertartás és búcsúztatás nélkül. Lírai hangvételű szépírói munkája, Életeim című önéletírása befejezetlenül maradt.
1879-ben született Kolozsváron, kisnemesi tisztviselőcsalád tizedik gyermekeként. A kolozsvári református gimnáziumban érettségizett 1899-ben, majd a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait magyar–francia szakon. Kiemelkedő tehetsége révén bekerült az Eötvös József Collegiumba, ahol összebarátkozott Kodály Zoltánnal, Horváth Jánossal és Szekfű Gyulával. Egyetemi évei alatt finnugor nyelvészettel foglalkozott.
1905-ben megszerezte magyar–francia szakos tanári diplomáját, rövid ideig helyettes tanár volt a budapesti II. kerületi főreáliskolában, majd Párizsba került állami ösztöndíjjal. Hazatérése után 1906 szeptemberétől a budapesti IX. kerületi felső kereskedelmi iskolában tanított; 1907 októberétől a székesfehérvári, 1908 áprilisától pedig a nagyváradi állami főreáliskolához helyeztek át. Ezt követően tanított még Székelyudvarhelyen, Sümegen, Ungváron, Lőcsén, de mindenhonnan botrányos körülmények közepette helyezték tovább. Az 1910-i tanármozgalomban heves vitába keveredett Tisza Istvánnal, ennek révén került a Nyugat, majd a Huszadik Század körébe. Éveken keresztül ezek munkatársa volt, első novellái a Nyugatban jelentek meg.
1918-ban az őszirózsás forradalom Lőcsén találta, innen települt fel Budapestre irodalmi szabadúszóként. Személyesen élte meg a Tanácsköztársaság és a proletárdiktatúra időszakát, és azokat idegennek és nemzetellenesnek tartotta, ezért vidékre menekült. Mivel úgy látta, hogy az országban „az elsősorban zsidó hadiszállítók nemzetellenes üzelmei” folynak, emiatt az a véleménye alakult ki fiatal korában, hogy „Magyarországot a kapitalizmus béklyóba vetette”, és mindezt a szocializmussal együtt a zsidók tevékenysége eredményének tekintette.
1918-ban fejezte be Az elsodort falu című könyvét, mely Erdélyben és Budapesten játszódik, és a kor általa magyarpusztítónak tartott irányzatait ecseteli. A könyv óriási érdeklődést keltett, egy csapásra ismertté és híressé tette. A húszas évektől az erőteljes antiszemitizmus mellett németellenesség is érzékelhető volt műveiben. 1923-ban az Auróra felelős szerkesztője lett, majd Bajcsy-Zsilinszky Endrével lapot szerkesztett Előörs címmel, a lapban „fajvédő” hangnemben írtak. Véleményük a magyarságot fenyegető veszélyekről nem egészen azonosak, mert míg Bajcsy-Zsilinszky a németeket tartotta a legnagyobb veszélynek, Szabó a zsidóságot. A zsidóság iránti kritikus hozzáállása ugyanakkor nem illeszthető be egyértelműen a kor szélsőjobboldali antiszemita áramlatai közé, s éppenséggel ezekről ugyanolyan elítélően írt, mint magáról a zsidóságról. Az antiszemitizmuson és a németellenességen túl Szabó Dezső harcos ellensége volt a katolicizmusnak is.
1935-ben Björn Collinder, az Uppsalai Egyetem finn-ugor nyelvprofesszora javaslatára irodalmi Nobel-díjra jelölték, de abban az évben végül nem adták át az elismerést.
A harmincas években eleinte támogatta Gömbös Gyula nemzeti munkatervét, majd elfordult attól, és fokozatosan szembefordult a Horthy-korszak vezetőivel. 1932-ben írta a Feltámadás Makucskán, 1934-ben A kötél legendája című művét. A véleménye szerint nyilvánvalóan nemzetellenes nemzetközi szocializmust és kommunizmust világosan elutasította. Politikailag inkább Mussolini fasizmusával szimpatizált, mint Hitler nemzetiszocializmusával, sőt, elítélte a német megszállást és a nyilasuralom terrorját.
1945-ben, hatvanöt éves korában hunyt el Budapesten, Rákóczi téri lakása óvóhelyén. Éhségtől is legyöngült szervezetét könnyen ragadta magával a halál, amit valószínűleg tüdőgyulladás okozott. Négy évvel később került át a Kerepesi temetőbe, minden szertartás és búcsúztatás nélkül. Lírai hangvételű szépírói munkája, Életeim című önéletírása befejezetlenül maradt.
![Aradi Gábor - Kommunista kiskirályok [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/604/5171604_1.jpg "Aradi Gábor - Kommunista kiskirályok [antikvár]")
![Kendall Ryan - Szeress és hazudj [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/302/5144302_1.jpg "Kendall Ryan - Szeress és hazudj [antikvár]")
![Gróf Edelsheim Gyulai Ilona - Becsület és kötelesség 1-2. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/243/4978243_1.jpg "Gróf Edelsheim Gyulai Ilona - Becsület és kötelesség 1-2. [antikvár]")
![R. Kelényi Angelika - Az ártatlan [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/124/4893124_1.jpg "R. Kelényi Angelika - Az ártatlan [antikvár]")
![A. F. Brady - Vakság [antikvár]](/images/nincskep_rozsavolgyi.jpg "A. F. Brady - Vakság [antikvár]")
![Geert Mak - Jan Six tíz élete [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/63/3475063_1.jpg "Geert Mak - Jan Six tíz élete [antikvár]")
![Galauner Béláné Szabó Magdolna - Gyermekkorunk emléktöredékei [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/751/2758751_1.jpg "Galauner Béláné Szabó Magdolna - Gyermekkorunk emléktöredékei [antikvár]")
![Jonas Lüscher - Kraft [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/645/2548645_1.jpg "Jonas Lüscher - Kraft [antikvár]")
![Szőke Károly József - Az én életkönyvem (dedikált példány) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/668/5199668_1.jpg "Szőke Károly József - Az én életkönyvem (dedikált példány) [antikvár]")
![Haykováts - A gonosz génje I. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/64/5199064_1.jpg "Haykováts - A gonosz génje I. [antikvár]")
![Nyáry Krisztián - Írjál és szeressél [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/524/5164524_1.jpg "Nyáry Krisztián - Írjál és szeressél [antikvár]")
![Varga Domokos - Kölyökkóstolgató/Nem születtünk szülőnek [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/245/4898245_1.jpg "Varga Domokos - Kölyökkóstolgató/Nem születtünk szülőnek [antikvár]")
![Sandra Barneda - Las hijas del agua [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/957/4702957_1.jpg "Sandra Barneda - Las hijas del agua [antikvár]")
![Farkas Márta - Sószobor (dedikált példány) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/443/2804443_1.jpg "Farkas Márta - Sószobor (dedikált példány) [antikvár]")
![Király István - Napló 1956-1989 [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/589/4162589_1.jpg "Király István - Napló 1956-1989 [antikvár]")
![Dr. Nagy Csaba - Hurrikánnapló [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/241/3310241_1.jpg "Dr. Nagy Csaba - Hurrikánnapló [antikvár]")
![Tasmina Perry - A lánykérés [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/176/5159176_1.jpg "Tasmina Perry - A lánykérés [antikvár]")
![Danielle Steel - Ékszerek [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/893/5153893_1.jpg "Danielle Steel - Ékszerek [antikvár]")
![Zágorec-Csuka Judit - A szív akkumulátora (dedikált példány) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/799/5018799_1.jpg "Zágorec-Csuka Judit - A szív akkumulátora (dedikált példány) [antikvár]")
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............