Krisztina királynő Rómában [antikvár]

ELSŐ RÉSZ NYUGTALAN ESZTENDŐKSzerencsés születésemhez, szép tehetségeimhez, az isteni kegyelem adományaihoz a természet rontó ereje fogyatékosságokat is társított, s ezeket sem kívánom elhallgatni. Bizalmatlan voltam, mértéktelenül gyanakvó, és dicsőségre vágyó. Természetem heves, hirtelenkedő; gőgös, türelmetlen és gúnyolódásra hajlamos voltam. S hibáim nemhogy fogytak volna az idő múlása és a balsors következtében, inkább növekedtek; be kellett látnom tehát, hogy e hibák nem a körülmények következményei, hanem állandó jellemvonásaim . . . Hitetlen is voltam, kevéssé jámbor; a becsvágy és a szeretetet áhító vágyakozásom küzdött lelkemben . . . Azt hiszem, ha nem nőnek születek, vérmérsékletem hatalma talán iszonyatos tévelygésekbe sodort volna . . . Túlságosan elhanyagoltam a nememre kötelező szabályokat, s ezért bűnösebb-nek látszom, mint amilyen vagyok; a hibákat későn ismertem föl, és nem is nagyon vettem fáradságot, hogy megjavítsam magamat."(Részletek Krisztina királynő Önéletírásából)