Csalánruha [antikvár]

Tábla sarkai kopottasak.
A szabadságharcot leverték, a megtorlás elől menekülő miniszterelnök, Szemere Bertalan 1849. augusztus 23-án Orsova mellett, a Cserna patak árterében negyedmagával elásta a magyar koronázási ékszereket tartalmazó nagy vasládát. Az ifjú - és bosszúvágytól fűtött - uralkodó, Ferenc József parancsára az önkényuralom éveiben az osztrák hatalom sokáig kerestette ezt a ládát, amelyet aztán több mint négy évvel elrejtése után, 1853. szeptember 8-án találták meg. A rejtekhely kutatásával Titus Karger osztrák hadbíró százados foglalkozott, ismételten is: ez a rendkívül kényes feladat először őt égette, akár a csalánruha, aztán pedig Kempen rendőrfőnököt, aki 1852-ben indíttatta el vele újra a nyomozást. A lenyűgözően érdekes történelmi regény színes, eleven képet fest nemcsak a gyötrelmes büntetésekkel sújtott, megalázott országról, hanem a párizsi és londoni Kossuth-emigrációról, továbbá a bécsi udvarról is.