Zenebohócok [antikvár]

Részlet:ELSŐ FELVONÁS.Zenekar: rövid nyitány. A nézőtér világos marad. Két zenebohóc mászik fel a zenekarból a függöny elé, az egyik idősebb férfi, a másik nyilvánvalóan a lánya, bár öltözetük minden emberi formából kivetkőztette őket.Az öreg. Jó estét szép hölgyeim! Jó estét méltóságos és tekintetes uraim! A lány (cilinderével integet és mint a rózsákat dobálja szét a köszöntést). Jó estét páholy ! Jó estét földszint ! Jó estét erkély ! Jó estét karzat!Az öreg. Különös járatban vagyunk, nagyrabecsült publikum ! Időnk nem lévén új darabot tanulni...A lány. S őszintén szólva, nem is nagyon kenyerünk a szereptanulás...Az öreg. Erről ne beszélj ! (Fennhangon.) Szóval, időnk nem lévén új darabot tanulni, elhatároztuk, hogy itt mindjárt rögtönözni fogunk egyet!A lány. Megsütjük frissen, mint a lacipecsenyét!Az öreg. Önök lesznek a szerző, önök adják a témát, mi pedig itt rögtön eljátsszuk !A lány (műveltségét fitogtatva). Commedia deir arte... Commedia deli' improviso... Commedia a sogetto...Az öreg. Mert miért ? (A nézőtérre mutatva.) Ez itt a legtökéletesebb drámai könyvtár!A lány. Minden emberi szív egy szép drámát takar!