A csoport-pszichoterápia elmélete és gyakorlata [antikvár]

ELŐSZÓ AZ ÖTÖDIK KIADÁSHOZ Az a szerencse ért, hogy A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata ötödik kiadásának előkészítésében munkatársamként magam mellett tudhattam Molyn Leszczt. Molyn Leszcz jelentős kutatásokat folytatott a csoportpszichoterápia terén, és fontos klinikai újításokat vezetett be. 1980-ban találkoztam vele először, amikor egy évet töltött velem kutatóösztöndíjjal a Stanford Egyetemen. Az elmúlt tizenkét évben ő vezette a világ legnagyobb, a Torontói Egyetem Pszichiátria Tanszékén működő csoportterápiás képzését.* Átfogó tudással rendelkezik a mai csoportterápia gyakorlatáról, alaposan ismeri a kutatásokat és a klinikai szakirodalmat, mindezzel pedig felbecsülhetetlen segítséget jelentett számomra a jelen kötet munkálataiban. Rengeteget dolgoztunk együtt, akár két koterapeuta, hogy a mostani kiadásban zökkenőmentesen integráljuk az új és a régi anyagokat. A stilisztikai következetesség érdekében ugyan végül megtartottuk a szövegben az egyes szám első személyt, ám az „én" mögött minden esetben a közös munkában részt vevő „mi" húzódik meg. Az új kiadás nagy feladat elé állított bennünket: bele kellett foglalnunk a szakterület számos újdonságát, és meg kellett szabadulnunk az időközben meghaladott elméletektől és módszerektől. Emiatt azonban a következő dilemmákkal szembesühünk: Mi van, ha egyes változások valójában nem is haladást, hanem visszalépést jelentenek? Mi van akkor, ha a gyorsabb, olcsóbb és hatékonyabb terápia iránti, piaci megfontolásokból fakadó igény ellentétes a kliens érdekeivel? Mi van akkor, ha a „hatékonyság" csak eufemisztikus utalás arra, hogy a kliens minél előbb tűnjön el a költségvetési kiadások rovatából? És mi van akkor, ha a számos * Jelenleg is a Torontói Egyetem professzora, bővebben róla: https://www.psychiatry .utoronto.ca/faculty/dr-molyn-leszcz; https://eapmverona2018.com/img/speakers/leszcz •pdf. - A szerk.