Bővebb ismertető
Az egységes magyar gyorsírás alapfokában, a fogalmazási gyorsírásban már megismerkedtünk a rövidítések fogalmával. Ezen a fokon azonban csak állandó rövidítéseket használunk. Ennek az a célja, hogy a fogalmazási gyorsírással írt levelet, vagy fogalmazványt minden gyorsíró könnyen és folyékonyan el tudja olvasni.
Az irodai gyorsírásban és a beszédírásban nemcsak újabb állandó rövidítéseket tanulunk, hanem megtanuljuk a rövidítések képzésének szabályait is és önállóan is alkalmazhatunk rövidítéseket.
Az irodai gyorsírás az egyes szók megrövidítésével, a beszédírás a szók nyelvtani és értelmi összefüggésén alapuló rövidítésekkel foglalkozik. A szórövidítések képzésének legfontosabb szabálya, hogy a szónak fonetikailag leglényegesebb elemeit, tehát főképpen a magánhangzókat és különösen a hangsúlyos magánhangzót kell kiírni és a kevésbbé lényeges hangokat lehet kihagyni. Ez biztosítja a rövidítés és a teljes szó hangzási hasonlóságát, ami a könnyű olvasásnak legbiztosabb alapja. Másik legfontosabb követelmény, hogy a szóból a legrövidebben írható betűket jelöljük és a nehezebben írhatókat hagyjuk ki, mert így kapjuk a legrövidebb szóképet. Ügyelünk arra, hogy a rövidítéshez könnyen lehessen ragokat, képzőket hozzáilleszteni és hogy továbbképzés esetén a szótő begyakorolt formája lehetőleg változatlanul megmaradjon, vagyis az alaki hasonlóságot is lehetőleg biztosítjuk a rövidítés és továbbképzései között. A jó rövidítésnek természetesen elengedhetetlen kelléke az, hogy a rövidítés egyértelműen és könnyen olvasható legyen.
Mindezeknek a rövidítésalkotási szempontoknak jelentőségét és magyarázatát az egyes rövidítési példák fogják világosan bemutatni s a bemutatott példák analógiájára igyekszünk a hasonló hangzású többi szót megrövidíteni. Azért első feladatunk a tankönyv példáinak megértése és begyakorlása. Tankönyvünk minden leckéje 32 rövidítési példát tartalmaz...