Bővebb ismertető
A kísérleti hangtan a XIX. század utolsó évtizedei óta igen szép eredményeket ért el a hangok időtartamának mennyiségi meghatározásában, a hangnyalábok (formánsok) helyének és a hangok képzési mozzanatainak meghatározásában. A hangsúly mérése terén nem mutathatunk fel azonban ilyen egyértelmű, elméleti és gyakorlati igényeinket egyaránt kielégítő sikereket.A hangsúly fontos nyelvi tényező. Már a századforduló előtt is ráirányult a kísérletező fonetikusok figyelme. A hangsúly közkeletű felfogásából kiindulva, a fonetikusok jelentékeny része eleinte a kilégzés erejével azonosította a hangsúlyt. Így F. Techmer szerint például a hangsúly "a kilégzés ereje, melyet kilégzési hangsúlynak (expiratorischer Akzent) is neveznek, az az eleven erő, mely a hangnál és beszédnél elsősorban számításba jön, s mely a hangrezgések amplitudóját meghatározza." Ennek megfelelően többen a kilélegzett levegő mennyisége alapján igyekeztek meghatározni a hangsúlyt...