Óegyházi szláv szemantikai és szintaktikai hatás az ózürjén nyelven [antikvár]

részlet 0. Elöljáróban két terminológiai kérdést kell tisztáznunk. Mit jelent az óegyházi szláv és az ózürjén terminus? Az ószláv— ózürjén nyelvi kapcsolatok szempontjából az óegyházi szláv nyelvnek az orosz változata jöhet tekintetbe, tehát az óegyházi szláv (rövidítve: óeszl.) megjelölés munkámban az Oroszországban használatos ószláv, ill. óegyházi szláv nyelvre vonatkozik. Az ózürjén (rövidítve: ózürj.) szakkifejezést a korábbi ópermi (altpermisch, apeBHenepMCKHÖ) helyett használom (ugyanígy már a ChrestSyrj. c. művemben is, 7kk.). Az ópermi elnevezés a 14. században alapított püspöki székhely, Óperm (üepMb Cra-paa, riepMb BbiHeroflCKaa, IlepMi» Majiaa, ma: Uszty-Vym) nevéből származik. A Permi Szent István és tanítványai által megalkotott ún. abur-írásrendszerű zűrjén egyházi irodalmi nyelv Óperm és környéke nyelvjárásán, azaz a mai AV nyelvjárás ózürjén kori előzményén alapul. Az „ópermi nyelv" terminus tehát tudományos szempontból tökéletesen megfelelne, ha a permi jelzőt, továbbá a Perm helynevet nem használnánk több értelemben: 1. a 14—16. században az Óperm püspöki székhelyen íródott zűrjén bibliai és liturgikus szövegek nyelvét jelöli: 2. a mai tudományos irodalomban a zűrjén nyelv déli nyelvjárásterületének, a permi vagy permják nyelvjárásoknak a megjelölésére is szolgál: ez az elnevezés onnan származik, hogy Óperm (Crapafl üepMt) nevét átvitték a Káma vidékén alapított Nagy-Perm (IlepMb BejiHKaa, később: Cerdyn) település nevére; 3. végezetül a permi szót használjuk a zűrjén és votják nép és nyelv összefoglaló megnevezésére (permi nyelvek, őspermi nyelv, őspermi korszak). Tehát e többértelműség és esetleges félreérthetőség miatt használom az ópermi helyett az egyértelmű ózürjén szakkifejezést. — A Perm elemű 5