Rovás és rovásírás [antikvár]

A művelődés legalsó fokán megrekedt társadalmak tagjainak már megvan az a készségük, hogy a környezetükben lévő tárgyakat együgyüen ábrázolni tudják. A kép fogalmat jelent s e fogalmat a szemlélőben a név hangoztatása nélkül is fölidézi. Mivel ez a tapasztalat velejárója a legegyszerűbb ábrázoásnak is, a kezdetleges állapotból kibontakozó embernek és társadalmának még nagy utat meg kell tennie, mire szükségét érzi annak, hogy a fogalmak ábrázolása után a fogalmak sorozatából álló gondolatokat szintén valami maradandó formában fejezze ki. Ha aztán elvégre a muló emberi beszédre és emlékezetre bizott gondolatok rögzitésének módját is megtalálta, birtokába jut annak a rendkívül nagy jelentőségű művelődési tényezőnek, a mit írásnak nevezünk. Azt, hogy az írástudomány az úttörő népek műveltségének milyen fokán szokott fölmerülni, adatok híján meg nem állapítható; de azt már bizonyosan tudjuk, hogy a jelentkezés idején mindig a képes ábrázolás volt az írás legelső eszköze.