Bővebb ismertető
Előszó
Ennek a jegyzetnek az a rendeltetése, hogy egy kötetbe foglalja össze azokat a forrásmunkákat, amelyeknek ismerete elsősorban ajánlatos a kultúraelmélet tanulmányozásához. Az összeállítás azonban semmikép sem lehet teljes. Először azért, mert a jelentősebb munkáknak csak egy részéhez fért hozzá e kötet szerkesztője. Másodszor viszont azért, mert töTsb fontos tanulmányt felesleges lett volna itt is közölni, amikor magyar nyelven önálló kötetben vagy az utőbbi évek folyóirattermésében megtalálhatók. Természetes, hogy a szöveggyűjtemény csak e-zekkel együtt alkotja a kultúraelmélethez feltétlenül ("kötelezően") elolvasandó anyag egészét. Harmadszor pedig azért nem teljes, mert a terjedelmesebb tanulmányokból a szöveggyűjtemény korlátozottabb keretei miatt csak részleteket lehetett közölni. (A kihagyásokra - jellel utaltunk.)
A kötet szerkesztője arra törekedett, hogy a legjellemzőbb és a kultúraelmélet szempontjából a legtöbbet mondó részeket válogassa ki. Ugyanez az elgondolás vezette az egyes müvek válogatásában is. Ha munkája nem is mindig járt talán eredménnyel, ez avval menthető, hogy előzmények nélkül kellett kísérletet tennie egy ilyen témakört felölelő kötet összeállítására. Olyannyira, hogy magának kellett azt is eldöntenie, mit sorol a kultúraelmélet körébe, hiszen e diszciplína határai még nemzetközi viszonylatban is meglehetősen bizonytalanok,
A szöveggyűjtemény felépítéséből kiderülhet, a szerkesztőt munkájában az az elgondolás vezette, hogy a kultúrafogalom m^jelenésétől kezdve bemutassa azokat a jellegzetesebb felfogásokat és megközelítési módokat, amelyek a kibontakozó kultúraelmélet irányzatainak tekinthetők. Ezek megfelelő csoportosítása azonban csak a szöveggyűjteményen kívül m^ elolvasandó tanulmányokkal együtt lenne lehetséges', és azokkal együtt nyújthatna viszonylagos teljességet, ezért itt el kellett tekinteni attól a lehetőségtől, hogy a jegyzet szűkebb tematikai csoportosítást alkalmazzon pl, az úgynevezett "kritikai" irányon belül. Ennek ellenére a szemelvények sorrendje és tagolása érzékelteti az összefüggéseket, és az is lehetőnek mutatkozott, hogy egymástól elkülönítve mutassuk be a kultúraelmélet főbb fejlődési szakaszait.
Az első fejezetbe azok az olvasmányok kerültek, amelyek tulajdonképp nem önálló koncepciót fejtenek ki, hanem más szerzők kultura-
- 3 -