Bővebb ismertető
Buda és Pest egyesítésének félszázados jubileuma alkalmából a Népszínházi Bizottmány elhatározta, hogy megíratja a testvérvárosok zenetörténetét. E munkával a bemutatott tervezet alapján alólírottat bízta meg. Most, mikor „Buda és Pest zenei művelődésé"-nek I. kötete a sajtót elhagyni készül, nem tehetem, hogy mindenekelőtt kegyelettel meg ne emlékezzem a Népszínházi Bizottmány egyik kitűnő tagjáról, Jeszenszky Istvánról, a jeles gyűjtőről és könyvbarátról, ki e mű megíratásának gondolatát oly lelkesen propagálta s a munka haladását oly szeretetteljes figyelemmel kísérte. Sajnos, nem adatott meg néki, hogy kedvenc gondolatának megtestesülését még életben megláthassa.
Amikor jelen munka megírására kapott megtisztelő megbízatást elfogadtam, a vállalt feladat nagyságával és bizonyos mértékben kényességével tisztában voltam. Töretlen útra indultam, amelynek végén csupán azt kívántam elmondani, amit cáfolhatatlan adatokkal bizonyítani lehet. Nem a virágoskert színpompáját és báját akartam a fantázia ecsetével megfesteni, hanem pontosan számba venni s megállapítani, hogy tulajdonképpen mi is van abban. Az így nyert kép talán nem is oly színes, mint szerettük volna, de cserében ezért igaz és bátorító. Igaz, mert bizonyítható; bátorító, mert mutatja, hogy a sivatagból s az ugarból termőföld vált, mert fáradhatatlanul munkálkodtak rajta zenei művelődésünk előörsei.