Adatkezelés az MS Access 2000 alkalmazásával [antikvár]

Furcsa könyvet tart kezében az Olvasó. Furcsa, mert a Szerzők sokra vállalkoztak: a Microsoft egyik legnagyobb terjedelmű, legátfogóbb szoftverjének, az MS Accessnek ismertetésére úgy, hogy könyvük a kézikönyv-funkción túl tankönyv és esettanulmány is legyen. Így aztán helyet kapott a könyvben az Access elemeinek ismertetésén túl az elméleti alapokkal foglalkozó fejezet (az SQL és az adatbázis-tervezés alapjai), valamint egy kidolgozott példa is. Az MS Access olyan, relációs adatkezelő rendszer, amely a legkülönbözőbb rendszerelemeket integrálva messze túlmutat az eddig megszokott adatbázis-kezelők keretein. A korszerű objektumorientált megközelítésnek köszönhetően az adatbázis-elemek egységesek és összehangoltak, csakúgy, mint - a Windowsban már megszokott módon - a kezelési metodika. A szoftver lehetőségei között a szabványos SQL felület éppúgy szerepel, mint a rendkívül rugalmas alkalmazásfejlesztés, a rendszerek minden eddiginél egyedibb testreszabásának lehetősége; ennek ismertetése azonban e könyv (amúgy is terjedelmes) kereteit már szétfeszítené. Jelen kötet előzménye az MS-ACCESS 2.0 és 7.0 verziójáról írott könyvünk, amelyeknek a visszajelzések szerint az Access felhasználói jó hasznát vették. A könyv szerkezetét alapvetően megtartottuk, csupán ott változtattunk rajta, ahol a megváltozott szoftverkörnyezet ezt indokolttá tette. Akár csak a 7.0 verzióról készült könyvünkben, most is kiemeltük és közösen tárgyaltuk az „öröklődő" típusú vezérlőelemeket, hiszen az ügyes adatbázis-alkalmazó ezeket úgyis csak egyszer, a táblák definiálásakor tervezi meg, s a továbbiakban kihasználja az öröklődés tulajdonságát. Ugyanakkor a szoftver más elemeit, amelyek |l éppen az egységes tervezési koncepcióból és az objektum-orientált szemléletmódból adódóan - igen hasonlóak, jobbnak láttuk fejezetenként külön tárgyalni. Meglehet, ez az elegancia rovására ment, de a könyv használati értékét biztosan növeli. Nem mindegy ugyanis, hogy ha valaki mondjuk az űrlapok tulajdonságainak megadásáról szeretne tájékozódni, hány helyen kell utánanéznie. E következetesen alkalmazott módszer miatt azonban nem lehetett bizonyos redundanciát elkerülni: ezt elsősorban azok az Olvasók fogják érzékelni, akik egyhuzamban olvassák végig a könyvet.