Épületasztalos szakrajz és szerkezettan [antikvár]

BEVEZETÉSAz épületasztalos-ipari szakrajz-szerkezettani tanulmányaink során megismerkedtünk az asztalosipar műszaki ábrázolásainak alaptörvényeivel. A tervezők rajzban közölt elgondolásait nyomon tudjuk követni a gyakorlatból ismert, vagy a még nem látott, de egyszerűbb szerkezeteken.Ugyanakkor megismertük az asztalosipar fa-kötéseit, valamint a legáltalánosabb nyílászáró szerkezeteket.A további feladat a különleges, hagyományos és korszerű szerkezetek megismerése, ábrázolásmódjuk elsajátítása. E feladat megvalósítása elválaszthatatlan rajzolvasási készségünk fejlesztésétől, amelynek egyik legalapvetőbb tényezője a megértéssel párosult rajzolásnak szabadkézi és szerkesztő változata.Tapasztalhattuk, hogy a műszaki rajz tanulása eltér az elméleti tantárgyakétól. A könyv szövegének ismételt olvasásával műszaki rajzot tanulni nem lehet. Csak akkor mondhatjuk egy anyagrészre, hogy elsajátítottuk, ha annak ábráit emlékezet után fel tudjuk vázolni, méreteit meg tudjuk adni és az ellenőrző kérdésekre szóban is helyesen válaszolunk.Tanulási módszerként tehát ajánlatos, hogy az olvasott anyagrészt az ábrákon megkeressük és annak felismerése után haladjunk tovább. A részleteiben már ismert szerkezet alkatrészeit utána keressük meg az áttekintő rajzon.Végül értelmezzük a csomóponti rajzokon és metszősík alatt, illetve mögött levő, tehát el nem vágott alkatrészeket.A vázolásnál és a szerkesztésnél egyaránt óvakodjunk a vonalak mechanikus másolásától. Megértés nélkül tehát egy vonalat se húzzunk. A rajzolás általában önálló megfigyelésen, ellenőrzésen és a törvényszerűségek tudatos alkalmazásán nyugodjék. A rajz érthetősége azon múlik, hogy mennyiben egyezik meg a valósággal. Az ábrázolás törvényszerűségei magában a valóságban rejlenek, egyetlen részletet sem lehet megrajzolni anélkül, hogy ne lássuk az egészet a maga sokrétű összefüggésében.Tankönyvünk ábrái a szerkezetek fő méreteit névleges méret"-tel adják meg. Ennek értelmezését a Függelék A) fejezete közli.A méretmegadásnál a méretvonal és a méretsegédvonal metsződésében az asztalosipari szakrajznál megszokott 45°-os méretjelet az építőiparban használatos pont jel váltotta fel.A szerkezeti csomópontok ábráin a látható élvonalnak vastag vonallal történő kihúzása csupán az elvágott alkatrészekre szorítkozik, míg a metszősík mögött, illetve alatt levő, ugyancsak látható éleket vékony vonallal jelöltük a műhelyrajzhoz hasonlóan.