Autó-Motor 1965. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

AmműmmÉs ims írta: LENDÉR JENŐ, a KPM Autóközlekedési Vezérigazgatóság vezetője Az autóközlekedés népgazdaságunk rohamosan fejlődő közlekedési ága. Technikai alapja a korszerű úthálózat — a pálya,— technikai eszköze a gépjármű. amely gazdasági és társadalmi életünk modern századának nélkülözhetetlen eszköze. A személyi igényeket kielégítő gépkocsik számának növekedése fejlődő életszínvonalunkat tükrözi, a hivatásos autóközlekedés tehergépjármű- és autóbuszállománya pedig népgazdaságunk áru- és személyfuvarozásának korszerű berendezése. Altalános technikai fejlődésünket igazolja, hogy a motorizáció, a gépjárművek iránti érdeklődés gyors ütemben növekszik, gazdasági életünk érettségét pedig tükrözi a közvélemény figyelme a hivatásos gépjármű közlekedés technikai és gazdasági kérdései iránt , A tehergépjárműfuvarozás a népgazdaság minden ágazatának. az iparnak, mezőgazdaságnak és kereskedelemnek, a termelésnek és a fogyasztásnak nélkülözhetetlen tényezője, az autóbuszközlekedés pedig a munkás- és tanuló járatok, a külföldi és belföldi turistaforgalom és egyéb utazások gyakran egyetlen közlekedési eszköze. Az éves számvetésnek nemcsak az a feladata, hogy az ágazat a jellemző műszaki és gazdasági mutatóival beszámoljon eredményeiről, hanem értékelnie kell, hogy az autóközlekedés hivatásos szakembereinek tízezrei, gépkocsivezetők és szerelők, műszaki és forgalmi szakvezetők. a gépjárművek társadalmi gazdái és parancsnokai hogyan védik és használják fel a nagyértékű nemzeti vagyont, milyen mértékben szervezik munkájukat a társadalom ^észének fejlődése érdekében. Kemély, hideg téllel indult az 1964-es esztendő. Az egész társadalom elismerését váltotta ki a gépjármű-közlekedés dolgozóinak helytállása, a hideggel, köddel, hótorlaszokkal birkózó gépkocsivezetők hivatásszeretete. Az időjárásra kevésbé éi-zékeny autóközlekedés az év minden időszakában teljesítette a vasúttól tei-vszerűen átterelt fuvarfeladatokat, ünnepnapi és éjjeli műszakokkal pótolta a járműhiányt a nyári és őszi zöldség- és gyümölcsszállítások csúcsidőszakában. Minden munkaóra értékes most is az év végi forgalomban, a belföldi és nemzetközi áruszállításnál, és elismerésre méltó volt az ünnepi, karácsonyi és' újévi személyforgalom szervezése is az autóközlekedésben. A KPM Autóközlekedési Vezérigazgatóság felügyelete alá tai*tozó közhasználatú autóközlekedési vállalatok 1964. évi termelési feladataikat mennyiségében teljesítették. Csak a közhasználatú autóközlekedés tehergép-jáimű-állománya mintegy 84 millió tonna árut mozgatott meg, ami a tervet 4,5 millió tonnával meghaladta. A távolsági autóbusz és a vidéki helyi autóbuszközlekedés 560 millió utast szállított, 15 milhóval többet a tervezettnél. Az elmúlt esztendőben a gépjárműközlekedés zavartalanabbul elégítette ki a népgazdaság szállítási igényeit, mint az 1963. évben. A minisztérium, helyes közlekedéspolitikával a csúcsforgalomban arányosabban terhelte a teberautófuvarozás egyes szektorait, és a célfuvarozó ^közüleü gépjárművek kihasználása jelentősen növekedett. A szállítás irányítóinak és a gépi ár mű közlekedés szakembereinek összefogásával vált lehetővé, hogy ha kellett, vasárnapi és éjjeli szállítással, ha nem is a kívánt időpontban, de minden áru eljutott a rendeltetési helyére. Lakosságunk a gépjármű közlekedés és a gépjármű-közdekedés dolgozóinak tevékenységét annak tükrében is értékeli, hogy személyi utazási igényeit képes-e kielégíteni. A vidéki autóbuszközlekedés ma tnár több utast szállít, mint a vasút. A lakosság minden rétege érintett, és igényli az utazás kulturáltságának fejlődését. Az ágazat az 1964. évben járműállományát a meglevő járatok sűrítésére használta fel, új vonalakat azért nem nyitott, hogy a meglevő forgalom zavartalanabb legyen. Az elmúlt esztendő pozitív vonása, hogy fejlődött a nemzetközi forgalom. Több száz gépjármű vett részt a rendszeres nemzetközi fuvarozásban. Szervezett az áruforgalom Európa legnagyobb kikötői, Hamburg. Rotterdam, Bréma, Gdynia, Rijeka és Magyarország között és az esetenkénti forgalom már megindult a Szovjetunió és Görögország felé is. A nemzetközi teherautófuvarozás 1964-ben 7460 járattal bonyolította le a forgalmát, amely az 1963. évhez viszonyítva 16%-os fejlődést jelent. Az 1964. évben indult meg felszabadulásunk óta az első menetrend szerinti autóbuszforgalom Magyarország és Csehszlovákia között, amely forgalom a következő évben bővülni fog. A következő évben a szervezett áruforgalom beindítása várható Olaszországgal a trieszti kikötőre építve és a menetrend szerinti a utó buszforgalom felvétele Ausztriával. A nemzetközi forgalomban részt vevő gépjárművezetők felelőssége több, mint a belföldi forgalomban. Népköztársaságunkat — a magyar autóközlekedést — képviselik külföldön, mint országunk polgárai, és örvendetes, hogy növekszik a fegyelem és a felelőss^érzet. A fegyelem színvonalának emelését célozza az a szervezett intézkedés is, hogy formaruhával lássuk el a nemzetközi forgalomban dolgozó gépjárművezetőket. Mindig érdeklődésre tiuiiiat számot, hogy a szakmai vezetés milyen intézkedésekkel kívánja a száílítósi munka termelékenységét, a járműállomány kapacitáskihasználását növelni. A vezetés változatlan törekvése, hogy a jármüvek fuvaridejéből a menetidő arányosan növekedjék. A rakodás alatti állásidő és várakozás a teberautófuvarozásnál a minőségi munka, a termelékenység fontos mutatója. Az elmúlt évben az állásidő jelentős mértékben c-sökkent, tonnánként 0,036 órával. Az állásidő csökkenésével 3 millió fuvaróra, ezer jármű szabadult fel. Ez az eredmény a közlekedési ágak, a fuvarozók és fuvaroztatók együttműködésén túl gépjárművezetőinknek köszönhető. Különösen kedvezőek a tapasztalatok azoknál a vállalatoknál, amelyek ebben az évben már teljesítménybér-rendszerrel dolgoztak. A gépjárművezetők alapbére differenciáltabb lesz a Munkaügyi Minisztérium és a KPM 122/1964. sz. utasítása alapján, amely módosította és korrigálta az alapbéreket. Az általános órabérrendszer azonban a gépjárművezetőket nem ösztönzi a fuvaridő csökkentésére, a munka termelékenységének növelésére, és ez a körülmény ellentmondást teremt az egyéni és a szakmai érdek között. A teljesítmény bérrendszerrel megvalósult a szocialista bérezés alapelve, és a gépiáiTnűvezetők jövedelme már arányos a végzett munkával. Megvalósult, hogy aki többet dolgozik, többet keres. A teljesítmény-bér-i-endszer kedvező tapasztalatai arra ösztönzik a közhasználatú autóközlekedés vezetőit, hogy az új esztendőben ezt a bérrendszert általánossá tegyék minden vállalatnál. és tovább növeljék a gépjárművezetők anj'^agi érdekeltségét a szállítási munka termelékenységében, a járműállomány kapacitásának kihasználásában. További érdeklődésre tarthat számot egyes Autóközlekedési Vállalatok kezdeményezése az „Egy gépkocsi — állandó gépkocsivezető" rendszer bevezetésére. Közismert, hogy a teherautófuvarozásnál a gép jármű ve zetók állandó váltása a munkaszervezés alacsonyabb fokát tükrözi, és a gépjái'múvezetók sem szívesen fogadják. A gépjárművezetők állandó váltása a gép-