Tér és tudás [antikvár]

BEVEZETÉSAz elmúlt évek egyik legnagyobb társadalmi méretű átalakulása a magyar felsőoktatásban ment végbe. A változások részben szándékoltak voltak, részben spontán folyamatok eredményeként álltak elő. Mindeközben a felsőoktatás számos gazdasági, politikai, helyi (regionális) és rétegérdek hivatkozási területévé vált, s mára ezen érdekek értelmezési keretei meglehetősen nehezen áttekinthető helyzetet teremtettek. A kialakult terminológia nem teszi lehetővé, hogy e fontos területről érdemi, racionális párbeszédek alakuljanak ki. Ennek pedig az a következménye, hogy az ágazat nem tudja betölteni azokat a szerepeket, amelyeket a különféle társadalmi csoportok elvárnak tőle.Az alcímben meghatározott kapcsolat, vagyis a felsőoktatási intézmények mint fejlesztési (tudás, innovációs és regionális) centrumok szerepvállalása ma az egyik leggyakrabban felmerülő téma, ugyanakkor jelentősen eltérő fogalomhasználat mellett élesen eltérő megközelítések tapasztalhatóak. A saját olvasatunk megalapozásához ezért elengedhetetlen szükség volt egy olyan elméleti megalapozásra, amely tisztázza a kiindulópontokat. Két alapvető fogalom tisztázására volt szükség: egyrészt a tér fizikai és társadalmi jelentése összefüggéseinek, másrészt a fejlesztő hatás, az innováció fogalmainak tisztázására. A harmadik elméleti alapozást jelentő tanulmány az innovációpolitika mint a beavatkozás eszközének elméleti bevezetését teszi meg, mely tanulmányok értelemszerűen az empirikus kutatási eseményeket megelőzően készültek el. Ezt követi az a két tanulmány, mely a tulajdonképpeni kutatási feladatok alapján készültek, felhasználva az elméleti megalapozásokat is.Ez utóbbi tanulmányok gyakorlat-specifikus megközelítésből igyekez-nek rávilágítani a felsőoktatás és a piac egymás közt manifesztálódott kapcsolati hálózatára. Azzal együtt, hogy ez a tér több dimenzióban létezik, különbözőképpen is érdemes górcső alá venni. A kötet szerkesztésekor speciálisan a külső-belső megközelítés, az elméleti fogalomalkotás és a gyakorlati helyzetkép, a közelítés és a távolítás párhuzamos egyidejűségére igyekeztünk figyelni. így követi a fogalmi alapvetéseket tartalmazó írást a kutatási eredményekből (részben egy OTKA-, részben pedig egy, az Oktatási Minisztérium megbízásából készült vizsgálat), közeli elemzésekből a folyamat egészére vetített következtetésekről, tézisekről írt tanulmány, ami egyfelől folytatója a kötet első9