Külföldi működő tőkebefektetések a magyar élelmiszeriparban [antikvár]

Volt könyvtári példány pecsétekkel, címkékkel ellátva. Lapélek enyhén foltosak.
Magyarországon a politika és közvélemény élénk érdeklődése kísérte az élelmiszeripar átalakulását és privatizációját. Különösen heves vitákat váltott ki a külföldi tőke részvétele és gyors térnyerése. Közép- és kelet-európai összehasonlításban a külföldi tulajdon aránya messze a magyar élelmiszeriparban a legmagasabb. Az 1990-es évtized végére az új tulajdonviszonyok megszilárdultak, a termelés normalizálódott. A privatizáció lezárultával mára lehetővé vált a külföldi működő tőke beáramlásának és magyar élelmiszerfeldolgozásban való részvételének közgazdasági számításokon alapuló elemzése. Jelen könyv az ismert témakört három aspektusban is újszerű megvilágításban dolgozza fel. Először, az élelmiszeriparba irányuló külföldi működő tőkebefektetések átfogó, az egész iparágat felölelő elemzését nyújtja. Másodszor, a tárgyalást elfogulatlan, érzelmektől, politikai és üzleti érdekektől mentes hangvétel jellemzi. Harmadszor, a külföldi működő tőke szakágazati motivációira és iparági hatására vonatkozóan a könyv statisztikai és ökonometriai számítások széles körére támaszkodva tesz objektív következtetéseket. A fenti három aspektus egyidejű figyelembevételével a könyv a hazai szakirodalomban hiánypótló műnek számít. Az elemzés az iparági szervezetek (industrial organisation) elméleti kereteibe illeszkedik, a mezoszintű közgazdasági megközelítés az élelmiszeripar szakágazati egységeit vizsgálva érvényesül. A mű tudományos értékét egy nemzetközi viszonylatban is eredeti elemzési keret, az FDI-koncentrációs térkép kidolgozása emeli, mely a piaci szerkezet és a külföldi működő tőkebeáramlás közötti kapcsolaton alapul. A módszer dinamikus alkalmazása újszerű támpontot nyújt az élelmiszeripari szakágazatok történetének újragondolásához. A komparatív alkalmazás lehetőséget teremt a nemzetközi kitekintésre; az összehasonlítás a könyvben öt közép- és kelet-európai országra, Magyarországra, Lengyelországra, Észtországra, Lettországra és Litvániára terjed ki. Az új analitikai keret egyben hatékony eszköz az élelmiszeripari szakágazatok kategorizálására. Az FDI-koncentrációs térképek jelentősége túlnő a könyv határain, hiszen a térképek jelenlegi felhasználásuknál lényegesen tágabb alkalmazási lehetőségeket kínálnak. Egyrészt, dinamikus megközelítésben, segítségükkel az élelmiszeriparon kívül egyéb iparágak és szakágazatok történeti elemzése is elvégezhető.