Az európai föderalizmus alternatívája Közép-Európában 1849-1945 [antikvár]

Előszó A könyv a témáról publikált tanulmányaim, és új kutatási eredményeim alapján íródott. A demokratikus jogállam-szervezési, a föderációelméleti, a nemzetközi jogi, az emberi jogi és az önrendelkezési jogi gondolkodás fejlődését kíséri végig a 19. század második felében és a 20. század első felében Közép-Európában Adolf Fischhof, Kossuth Lajos, Frantisek Palacky, Eötvös József, Friedrich Naumann, Kari Renner, Jászi Oszkár, Tomás Garrigue Masaryk, Auer Pál, Hantos Elemér, Richárd Nicolaus Coudenhove-Kalergi és Milán Hodza gondolatai alapján. Célja annak vizsgálata, hogyan kapcsolódtak a közép-európai térség e kiemelkedő gondolkodói az európai népjogi és az emberi jogi gondolkodás történetéhez. Milyen megoldásokat javasoltak a társadalomszervezés során kialakult nemzeti problémák megoldására, és hogyan vették fel a küzdelmet a nacionalizmus és a totalitárius rendszerek ellen. Hogyan interpretálták a „nemzeti demokrácia" nyugati jelszavát a soknemzetiségű és vegyes lakosságú közép-európai államszervezésben az egység a sokféleségben elv alapján. A tankönyv három síkon vizsgálja a társadalom és az államszervezés történetét: az eszmék, az államszervező jogi dokumentumok és a realitás síkján. A vizsgált időszak 1849-1945. A történeti vizsgálódás helyszíne Közép-Európa. A vizsgált problémák: 1.) A soknemzetiségű Habsburg Birodalmon belüli föderalizmus kérdése; 2.) Az első világháború után a Habsburg Monarchia helyén keletkezett szuverén kis nemzetállamok szövetségi politikájának a problémája európai keretekbe helyezve. A bevezető a közép-európai föderalista eszmék nemzetközi jogi és emberi jogi gyökereit vizsgálja. Foglalkozik a világföderáció eszméjének a nemzetközi jogi fejlődésben betöltött szerepével. Vizsgálja az európai népjogi eszmék hatását az egyes államokon belüli és az államok közötti szövetségi politikára. Elemzi a híres alkotmányok és emberi jogi dokumentumok, valamint híres gon-