Bővebb ismertető
BEVEZETŐ
Egy esztendeje tartó, több résztanulmányban, előadásban is testet öltő kutatómunka alapján készült a jelen tanulmány, amely a magyar Határőrségnek a rendszerváltás idején játszott szerepét, a rendszerváltást követően átalakuló funkcióit, az ezekhez való alkalmazkodását hivatott feltárni.
A kérdéskör több szempontból is rendkívül bonyolult, mert szakmai kritériumok alapján vizsgálva a határőrizet (más rendészeti szakterületektől, például a bűnüldözéstől, a közrendvédelemtől eltérően, de sok tekintetben még a katonai honvédelemnél is fokozottabb mértékben) a geopoliükai helyzet (beleértve a földrajzi elhelyezkedéstől kezdve a szomszéd országok belpoliükai viszonya-ng terjedő kérdések széles körét) által hosszabb és rövidebb távon egyaránt nagymértékben befolyásolt. Erői, formái, eljárásai és módszerei változékonyabbak. Ezért koronként, régiónként és országonként, de még egy adott történelmi időszakon, korszakon belül is a határőrizet céljai, a határőrség szervezete és feladatrendszere sokkal inkább eltérő képet mutat, mint akár a középkori vagy a modern hadseregek felépítése, vagy hasonlóképpen a modern bűnüldöző, közrendvédelmi szervezeteké. A nagyméretű eltérések ellenére ezek jobban hasonlítanak egymásra, egyéni és közös történelmükben több a kontínus elem, mint a határőrségek esetében. Ennek bizonyítására — és sok, éppen a rendszerváltás idején felvetődő félreértés és félreértelmezés eloszlatására is — a jelen tanulmány első fejezetében Határőr hagyományok cím alatt áttekint-