Mozgó Világ 2023. november [antikvár]

Mellár Tamás Az Orbán-rendszer - ahogyan én látom Végigtekintve a magyar gazdaságon és társadalmon, a sok évet megért ember számára óhatatlanul merül fel a kérdés, hogy miként kerültünk ilyen siralmas állapotba, ilyen kilátástalan helyzetbe harminchárom évvel az oroszok kivonulása és a szabad választások után. A szovjet típusú szocialista rendszertói való megszabadulás, a polgári demokráciára és a piacgazdaságra való áttérés után a magyar társadalom túlnyomó többsége valami jobbat várt az új rendszertől. De csalódniuk kellett, mert ami most van, az még a nyolcvanas évek szocializmusánál is rosszabb. Amint ezt a mondatot leírtam, felmerült bennem, hogy erre az Orbán-hívólí rögtön azzal vágnának vissza, hogy ez egyáltalán nincs így, mert 2010 után immár a negyedik választáson is kétharmados többséget szerzett a Fidesz és az Orbán-kormány, tehát az emberek többsége igenis elégedett azzal, ami az elmúlt évtizedekben végbement Magyarországon. Nos, már ebból a megjegyzésből is kitűnik, hogy nem is annyira egyszerű sommás véleményt alkotni a mögöttünk hagyott évtizedekről. Azért persze nem mondhatunk le az értékelésről, de számot kell vetni azzal, hogy nem lehet egyszerűen elintézni a dolgot. A részletesebb elemzéshez két, egymással összefüggő kérdésre kell válaszolni. Egyfelől hogy milyen is ez az Orbán Viktor politikai vezetésével létrehozott nemzeti együtt- működés rendszere (NER). Másfelől pedig, hogy miként jutottunk idáig az 1990-es első szabad választás után. A két kérdésre az említéshez képest fordított sorrendben próbálok válaszolni, remélve azt, hogy a gazdaságtörténeti út felvázolása segítséget nyújt abban is, hogy miként értékeljük a NER rendszerét. Nyilván nemcsak a gazdaságtörténeti, hanem az eseménytörténeti, politikatörténeti út felvázolására is szükség volna a jobb megértés szempontjából. Ezekre azonban a kellő szakismeret hiánya miatt nem vállalkozom. Abban reménykedem, hogy a gazdaságpolitikai közelítésmód is képes lesz a lényeges elemek megragadására. Sok tényező alakította az elmúlt harminc év történéseit, a teljes ok-okozati összefüggésrendszert nem lehet feltárni, még csak próbálkozni sem érdemes a teljességre való törekvéssel. Az elemző feladata az, hogy próbálja meg kiválasztani azokat a legfontosabb tényezőlcet, amelyek lényeges befolyást gyakoroltak az események alakulására. Persze ezáltal szubjektívvé válik az elemzés, hiszen az elemző értékválasztásától is függ az eredmény. Ezért az alant olvasható elemzés saját, szubjektív véleményemet tükrözi, azt mondja el, hogy én miként láttam a történetet. Mentségemre legyen mondva, hogy nincs egyetlen, objektív tudományos nézőpont és eszköztár a vizsgálathoz. Nincsen ugyanis olyan tudományos mód-