Irodalom 7. - Munkafüzet [antikvár]

A reformkor Társadalom 1. A köznemesek élete A köznemesség tagjai döntő többségükben falun éltek, még a megyeszékhelyekre is ritkán jártak el. Házukat kúriának nevezték, melynek udvara nem park volt, hanem éppúgy gazdasági terület, mint a parasztporta. Általában 3-6 szoba volt a házban. A nemesúr zsinóros mentét, szűk nadrágot, sarkantyús csizmát, kucsmát, kardot viselt. A fehérneműt és az ágyneműt, annak anyagát még a módosabb családokban is maguk az asszonyok fonták, szőtték, varrták. Újságot az 1840-es évek előtt lényegében nem járattak, a családi könyvtár jogi és történeti művek mellett legfeljebb Kisfaludy Sándor költeményeit őrizte. Parasztokkal a Dunántúlon egyáltalán nem házasodtak, a keleti országrészben is ritkán. - Készítsd el (a teljesség igénye nélkül) az ismertetés vázlatát! Azt a formát folytasd, amelyben mi elkezdtük! lakhelyük: falu utazás: nem jellemző 2. A parasztság A jobbágyoknak nem volt saját földjük: a nemesek tulajdonában álló földet művelték, s ezért különféle szolgáltatásokkal tartoztak nekik. Anyagi helyzetük nem volt egységes, találhatunk köztük jobb módú és szegényebb családokat egyaránt. Az iparosodás alacsony szinten állt az országban, így a parasztok életének közege a jobbára még érinteden természet volt. Mai embernek furcsa látni az időhöz való viszonyukat, hiszen a reformkor emberét még másféle időhatárok kötötték, mint minket. A nap kelte és nyugta, az évszakok, az ünnepek adták életük ritmusát. Nemigen használtak órát: Tessedik Sámuel, a hazai neveléstörténet kiválósága szerint Szarvason 1740-ben egyetlen családnak volt faliórája. Egy falusi parasztember naplója szerint az első óra 1840-ben jelent meg a falujában. Eleinte csak a módosabb gazdáknak futotta órára, majd az 1860-as évektől egyre többen vették meg az olcsóbbá váló szerkezetet. - Fogalmazz meg 4 kérdést, amire az ismertetésben található egyes részinformációk adják a választ! (Például: Kinek a földjét művelték a jobbágyok?) Magyar parasztszoba a 19. századközepén