Bővebb ismertető
Jelen okmánypublikáció a Béke Világtanács programja által az egész világon méltatott madáchi életmű kibontakozásához szolgáltat nagyrészt ismeretlen dokumentumokat. Kiadványunknak nem szabhattunk tematikai határokat, mert anyagát elsősorban a Nógrád megye levéltárában felkutatható, Madách Imrétől származó, vagy személyére vonatkozó iratok tartalma alakította ki. Okmánypublikációnk tehát nem irodalomtörténeti igénnyel készült, de fontos forrása lehet a Madách-kutatásoknak, főként életrajzi adataival és azon szerkesztési elv folytán, amely arra irányult, hogy felidézze ama alkotó korszak sajátos légkörét, amelyben Madách főműve, "Az Ember Tragédiája" készült. A költő 1850-es éveit végigkísérő perek sorozata - noha a felkutatott Madách-pereknek csak kisebb részét közöljük - hasonlóan a magánéletében bekövetkezett szomorú sorsfordulóhoz, ugyancsak hatott Madách kedélyére és így közvetve, alakította a Tragédia mondanivalóját is. Az irodalomtörténet a Tragédia hangvételének forrásául, immár hagyományosan, a haza sorsa feletti elkeseredést és az élettársában csalódott, magára maradt ember pesszimizmusát jelöli meg. Legyen szabad e két, valóban hangot formáló tényező mellé odasorakoztatni, mint figyelmet érdemlő, befolyásoló körülményt a közölt perszövegeket is. Bár az évekig húzódó, tetemes kiadásokkal járó birtokperek és az ezek által felidézett anyagi körülmények hatása "Az Ember Tragédiájá"-ra e bevezetés keretében nem elemezhető ki, arra kiválóan alkalmasak perszövegeink, hogy hitelesen illusztrálják az alkotó korszak tengernyi gondját-baját és azokat az anyagi viszonyokat, melyekben a költő az 1850-es években élt és dolgozott.