Az üstökös I-II. [antikvár]

Részlet az I. kötetből: Az asztalon lobog a mécs. Gyenge világa alig észrevehető árnyékokat suhantat és imbolyogtat a falon. Az udvarra néző ablakok két kobaltkék négyszögén betekint a derengő téli reggel. - Mennyi idő lehet mán? - kérdi egy görcsös ásítástól gyötrött hang, öregasszony hangja. - Fertály hét, - felel egy másik asszonyi szó, - vagy még annál is több. - Mennyen oda az ajtóhoz, oszt hallgasson be. Az egyik asszony feltápászkodik. Nehéz, nagy test, csak úgy feszül rajta a ködmen, amit idebent sem tett le a fűtött szobában. Meg kell hajolnia, mikor kimegy, mert a szegényes földes szoba ajtaja alacsony. Pár perc múlva ugyanúgy meghajolva visszatér a konyha felől, miután a túlsó szoba ajtajánál küldetését végezte.