A magyar nemzeti irodalom története I. [antikvár]

ELŐSZÓ A HARMADIK KIADÁSHOZ. A középiskolai oktatás körében mind sűrűbben és nyomatékosabban hangzik fel ama követelmény, mely egyébként a tantervi utasításokkal is egyezik: hogy az irodalomtörténeti tanítás folyamán ifjúságunkat csakis az igazán fontos irodalmi jelenségekkel és ama nagy irodalmi alakok munkásságával ismertessük meg, akik az egyes korok mozgató eszméit legtalálóbban fejezték ki s korukra leginkább hatottak. Ez iskolakönyv megelőző kiadásainak elkészítésében szintén e vezérgondolat volt már irányítóm, de a jelen kiadásban ezt a gondolatot még élesebben igyekeztem kidomborítani. A tárgyalás súlya kizárólag a nagy irodalmi alakokra esik; a másodrendű Írókat ellenben — a nagyobbak köré csoportosítva — csak annyiban ismertetem; amennyiben erre a történeti fejlődés feltüntetése céljából elkerülhetetlen szükség van. Attól mégis óvakodtam, hogy csak egyes irói arcképeket rajzoljak s a kevésbbé fontos részekben az ismertetés száraz névsorozattá zsugorodjék össze: tárgyalásom az irodalom fejlődését — a középiskolai tanuló szellemi fejlettségéhez mérten — szerves egységben igyekszik feltüntetni. Alapos tapasztalatok szólnak amellett, hogy erre szükség van, mert máskép a mai olvastató eljárás mellett a tanuló irodalmunk fejlődéséről csak mozaikszerűen széttagolt képeket visz ki magával az életbe. Az olvasmányok összeállításában arra törekedtem, hogy a szemelvények alapján az egyes korok és írók rajzát meg lehessen alkotni. Épen ezért nagyobb terjedelmű és fontosabb irodalmi alkotásainknak, eredeti bő szemelvényekkel kapcsolatban, teljes tartalmát közöltem s csonka részleteket csak egy-két helyen iktattam be, amennyiben ezek jellemző kerek anyagot nyújtanak. Lehet, hogy ezen eljárásom folytán, az előző évi irodalmi tanulmányok anyagát teldntve, ismétlésbe estem. Azonban inkább akartam ezt, ami a