Molnár Péter [antikvár]

TISZTÁSCSÖNDEK ÉS ÍRÁSNESZEK Molnár Péter művészeU Az immár több mint négy évtizede a képzőművészet területén alkotó Molnár Péter (1943) a földindulásszerű politikai mozgások és a trendek csatája, az érdelcharcok közepette mindvégig intranzigensen megőrizte művészeti autonómiáját, a mindenkori állami művészettől és elit műpiactól (hazai körülmények között a „művészetből" megélhetést biztosító két területtől) egyaránt távol maradva, azoktól függetlenedve hozta létre eddigi életművét. Követlcezetes művészi magatartása, elmélyült munkamódszere meditativ allcotások sorát eredményezte, amelyeket egyszerre jellemez az időtlenség csöndje és az ősi kulturális tradíciók örökérvényű tanulságainak jelenléte. A művek fragmentum-jellege, és lebegően finom felületi hatásaik szintén a régmúlttal való kapcsolatra utalnak. Igy Molnár Péter képei is az archaizáló művészi szándék megjelenésének jellegzetes példái. Ezen belül a radikális archaizáló törekvésen belül, i a kortárs magyar képzőművészetben határozottan körvonalazható, Urai archaizálás jelenségének körébe sorolhatók alkotásai. Épp ezért a következő részben, néhány mondatban szükségesnek tartom összefoglalni a kortárs magyar festészetben (is) megfigyelhető lírai archaizmus főbb jellegzetességeit. Időtöredékek - lírai archaizmus a kortárs festészetben Hosszú vitákat váltott lei a művészettörténet tudomány képviselői között, hogy mit is fogadjimk el művészemek, illetve műtárgynak? Ha ugyanis csak azt ismernénk el művé-szemek, amit egy adott kor annak teldnt, aldcor mit kezdhetnénk azoknak a koroknalc és társadalmalaiak a tárgyi kultúrájával, esztétikai jelentést is hordozó termékeivel, amelyeknek egyáltalán nem volt művészettudatuk? Sokáig a kortárs műveket is kirekesztették a művészettörténetből, s ezt többek között éppen a történetiség hiányával indokolták. Ennek a diskurzusnak eredményeként a művészetfogalom újraértelmeződött, és az őskori illetve a kortárs művészet is bekerült a művészettörténeti korszakok közé.2 Ha elfogadjuk, hogy a kortárs művészet is a művészettörténet része, akkor ugyanolyan tudományos eszközökkel