Latin nyelvkönyv joghallgatók számára [antikvár]

Lecturis saluteni ihcodor I knisstól, a/ 19 lO-hcn UHrrjöu Nóiiietországi S/öveisi-gi Kö/iársaság első s/övctségi eliiökélól szánnu/ika/a mondás, nnszcriiu az (uirópai kulUii a három dombra épül, amríyx'k a Golgoia, az Akro-polis/.t'sa ('apiloliuni. riilK-ii a iiK-lalorában a Golgota a liil)liái a,csazal)l)ai» íbgkilt zsidó cs keresztény valláí'i hiigyományra uial, az Akiopolisz a görög íilozóriára, a (^apilolinm pedig a római jogl a. A/ cur(')pai kiillin a e három pillére elvájaszlhatailaiud összefügg hordozóival, a három „szeni iivelv"-vel, nevezetesen a héber, a (klasszikus) görög és a laiin nvelvvel. MII. Ileni ik angol király, amikor 15-40 körül megalapúoila az - angohil a laiin iiis eivile alapján a mai napig is gyakran civil Km-nak ncvezeii - római jog kii ályi tanszékeit (regitis chair) az oxfoidi cs a cambi idge-i egyclc-nien. hasonló tanszékekéi állíttatott (él a bibliai nsclvek számára is. A \IX. század neves amerikai jogtudósa, Joseph Stoi y, aki a I laiAaid F.gyetem professzoi a és a Siiprcmc Coiirt bírája is volt, úgy vélekedett, hogy nem lehet jó jogász az, aki nem ismeri alaposan az ógörög és a laiin nyelvel. Köziutlomású. hogy Magyarországnak az 184 1. évi II. töi vénycikk elfogadásáig a latin voli a hivatalos nvehe. t lény kapcsán érdemes lámuiatni arra, hogy a soknemzeiiségii Magyai" Királyságban a latin n\cl\ hivatalos jellege révén a különböző nemzetiségek 18-1-1-ig nvelvi szempontból esélyegyenlőségei élveztek, másreszt a latin nvelv használata révén az ország inelvileg nem voli elszigeteli, mivel a latint, még ha akkoriban már ke\esebben is beszélték, a mnvelt emberek a XIX. században még Etn ópa legtöbb országában és számos Kin ópán kívüli országban jól értenék. Az ógörög és a latin nyelv kötelező ginmáziiimi okiatása a XIX. század derekán hazánkban magától érietődő volt. Senki nem gondolta, hogy az ógörög és még inkább a laiin nyelv ismerele nélkül nulvelt emberré \álhatnck valaki. A XIX. század második felében azonban a klasszikus inelvek kötelező gimnáziimii oktatását a társadalmi osztályok esélyegvenlóségére hivatkozva löbbcn ki i-tizálták. F. törekvéseknek engedve alapították meg előbb az ún. reálgimnáziumokat, amelvekbcn az ógörög már nem volt kötelező (a latin viszont igen, habár a humángimnáziinnokhoz képest alacsonvabb ói aszámmal), majd 1800-bcn a humángimnáziimiokban allei iiaiív tárggvá fokozták le az ógörögöt. A kötelező ginniáziumi iatinoktatás eltörléséie ideológiai alapon 19 18-ban kerüli sor. Az 1989/90. c\\ rendszerváltozást követően a hazai Iatinoktatás jiozíciója átmenetileg ismét erősödött tigyan, dc a helyzet jelenleg sajnos nem nevezhető kedvezőnek. Kkként a hazai egyetemekre beiratkozó hallgalé)k többsége továbbra sem tud latimil, és nem képeznek kivételi e tckinictbcn a jogiiall-galók sem. I iolott egy jogásznak ma is nagy szüksége van arra, hogy legalább alaplbkü latin nyelvismerettel rendelkezzék. Nemcsak a rómaijog és a joglörténeti tárgyak tannlása igényli a latintudást. Ajogászi nvelv az orvosi nyelvhez hasonlóan ma is bővelkedik laiin műszavakban, sől jónéhánv latin „regulát" (elvi jelenlőségtl szabályi) is kell ismernie a nulvelt jogásznak, meri ezekkel idehaza és külföldön is lépten-nyomon találkozni lehet a jogéletben. Az angolszászjogászok a kontinentális európai jogászoknál is gyaki abban használnak latin műszavakat, kifejezéseket (pl. \ igilantibiis itira, caveat empior, iesj)on(íeal stipei ior), ősszeluggésben azzal, hogy az angol cojimion law a XII. század óla íbiyarnaiosan, szervcsen fejlődő jogrendszer, aiiícly máig őrzi azokat a régi hagyoitiányokat, aníclyck az egykori brit gyaritiatokon - nóta benc, az Amei ikai Tgyesüll Államokban is - ma is tovább élnek. Ajogi kari Iatinoktatás tehát nemcsak az európai műveltség ala|)jainak megszerzéséhez nv iijt segítséget, hanem gyakorlati íóntossággal is hír: ha ma már lülzásuak is érezzük ajoseph Storv nevéliez rúzódő íénlebb idézeti niondási, azt bizonvosan állíthatjuk, hogyjobb jogász lehet valaki másoknál a (jobb) latintudás l évén. Bánóczi Rozália cs Rihnicr /okán komoly szakmai tudás bit tokában, nagy gonddal elkészített tankönyve, amely immár több mint két éviizede igen siktMcsen szolgálja ajiazai jogi kari latinoktalási, egy életre szóló gazdag szaknyelvi anyagot ad a joghallgatók kezébe. Őszintén kívánjuk, hogv ki-ki a maga hasznára, sőt akár élvezciérc minél többet lórgassa ezi a kiváló munkát. í I h- Budapest, 2021. augusztus 17. l öldi Atídrás és llauiza C.ábor Előszó AJF.LEN ML'NK.'Vr a ha/ai állam- és jogtudományi kar<»k(>n folyó alapszintű latin nyelvi képzés tanköiiyvekcnl elsősorban a/oknak a Joghallgatóknak s/ánjuk, akik korábban még nem txiiuiltak latinul,Mivel a latinoktalás általános európai helyzete és a jogi kari lalintanítás évtizedes tapasztalatai egyaránt arról tani'iskodnak, hogy a kívánt etedniéiiyek a korát)l)i célok és módszerek melleit egyre kevésbé érhelók el, azokra a különféle — gyakran ellentéles — igényekre, amelyek a kezdő szintű, ugyanakkor szakirányú latin nyelvi képzés körében a kő/ehni'iltban felmerültek, tankönyvünkben iij s/einlélet keretében próbáltunk nie}; választ adni. A régóta érlelődő ter\ekei eg>' tij latin tnelvkönyv mcgírását a I99fi-tól, a t őmai jog megúiult egyetemi tankönyvének kiadásától kezdve tette mintl aktuálisabbá a kél tárgy tananyaga közíitti növekvő feszültség. .Az új szemléletű latiiik(">nyv összeállítását az KL TK Római Jogi Tanszékének támogatásával és szakmai segítségével B.\NCk:/.i Ro/ÁLIA vállalta magára, aki az 1998/99-i tanév során kísérleti jelleggel ezt az elkészült anyagot tanította hat elsőéves csoportjában. A kedvező tapasztalatokat követően 1999 nyarán Riumkr Zoltán kö/reniűködésé\'el sor kei iilt az anyag átdolgozására, majd a kiegészített és megszerkesztett kéziratot az KLTE Állani- és Jogtudomáti) i Kara 6()ü példányban kiadta. Ebből a kezdőknek és iialadókiiak egyszerre szánt jegyzetből tanulták a latin nyelvet liudapesten és Győrött az tLTE elsőéves, nappali tagozatos joghallgatói az l999/200()-i tanévben. Jegyzetünk egy-eg) példányát megküldtük az ország többi eg) etemén működő római jogi tanszékek és nyeh'i lektorátusok részére, hogy fejtsék ki véleményüket kezdeiíiényezésütikről, és jelezzék észrevételeiket könyvünkkel kapcsolati)an. A 2()()0 január 28-án Hudapesten tartott megbeszélésen az az általános vélemény alakult ki. h(jg)' az iij nyelvkönyv níegfélel a vele szemben támasztott követelményeknek, s ezért érdemes volna az ELTE-n kívül más egyetemeken is a latinoktatás alapjává tenni. A jegyzet országos tankönyvként való kiadását előzékenyen a Nemzeti Tankönyvkiadó vállalta magára. A kollégák észrevételeit és az anyag második oktatási évének tapasztalatait figyelembe véve úgy véltük, szerencsésebb a kezdőknek szánt anyagot elválasztani a haladókétól és önálló kötetben megjelentetni. A tavah'i jegyzet szövegét ennek megfelelően — a Kiadó által felkért lektorok iitmutíitásait is követve — alaposan átdolgozitik és kiegészítettük. Bár e közös tankönyMiek egy olyan részlete sincsen, amelyre valamelyikünk szerzősége kizárólagosan leszűkíthető volna, általánosságban mégis elmondható, hog)- elsősorban B.\N(')CZ1 R()Z.\LIA érdeme az 1. és a 11. rész anyagának összeállítása, amelyhez rlhml-.r Zoi.r.ÁN — a Bevezetésen, az I. leckén és az összefoglaló leckék kultúrtörténeli anyagán tiil — különösen jog- és nyelvtudományi szempontból járult hozzá {pl. kánonjogi forrásanyag beépítése, a jogi szakjelentések megállapítása, a latin szövegek írásmódjának eldöntése, a jeg)'zetek és a nyelvtani részek revíziója és kiegészítése); Rimmf.R ZOLTÁN numkiija a 111. rész anyagának összeállítása és a kötet megszerkesztése; s végül nag\jából egyenlő a IV. rész és az azt követő eg)'ségek szerzői részaránya. * * * Tankönyvünk alapvető célja az, hogy segítségével a latinul korábban nem tatiult joghallgatók el-sajálílhassák mindazokat az ismereteket, amelyek a római (és egyéb) jogi forrásszövegek megértéséhez szükségesek. E célt megvalósílandó kön)^'ünkel egészében a funkcionális szemlélet szerint aiakíioituk ki, amelynek értelmében a szótamilás. a nyelvtani ismeretek elsajátítása és a feladatmegoldás egyaránt a forrásszövegek nyelvi és tartalmi megértését szolgálja. Ehhez igyekeztünk megadni minden lehetséges segítségei. így k(>nyvünk — remélhetőleg — önálló használatra is alkalmas lehel. Az l. rész Ki leckéjének tartalniát és sorrendjét alapvett^en a római Jog tematikája határuzta meg. Ez annyit jelent, iiogy az olvasmányokat elsődlegesen tartalmi (jogi) szempontok szerint vák)gattuk ösz-sze. emellett azonl)an ügyeltünk a latin nyelvtan hagyományos tárgyalási rendjének megőrzésére és a didaktikai szem pontok érvényesítésére is. E K") lecke közé félévenként kél, laiin olvasmánnyal nem bíró összefoglaló leckéi is beiktaUunk, amelyek egyfelől kultúrtrH téneti ismeretekkel egészítik ki a rendes leckék száraz grainmalikai anyagát, másfelől lehetőséget adnak a gyakorlásra. A félévek végen egy-egy (a záródolgozathoz liasonlóan) 50 kérdésből álló feleletválasztós tesztet helyeztünk el. Az első kivételével minden leckében kél, A és B betűvel jelöli o l v a s m á n y s z ö v e g találiiató. Az A-szövegek célja kettős: bevezető olvasniánykénl a hallgalót már meglévő {általános, jogi vaí^y irodalmi) művelLségére építve ismerteti meg az adoli lecke nyelvtani anyagával; kiegészítő olvasmánvként pedig ez tartalmazza a Joglörlénel kifejezéseit, valamint a lómai és a kánonjog reguláit. A leckék elsődleges, tematikus anyagát a B-sz

Termékadatok

Cím: Latin nyelvkönyv joghallgatók számára [antikvár]

Szerző: Bánóczi Rozália Rihmer Zoltán

Kiadó: Novissima Kiadó

Kötés: Ragasztott papírkötés

ISBN: 9786155499814

Méret: 200 mm x 280 mm

Bánóczi Rozália művei

Rihmer Zoltán művei

Bolti készlet  

Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett 1-5 szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.

Baja, Family Center Líra Könyvesbolt

1-5

Baja, Family Center Líra Könyvesbolt

1-5

Baja, Family Center Líra Könyvesbolt

1-5

Baja, Family Center Líra Könyvesbolt

1-5

Vélemény: