Keresztyéni felelet a megdücsőült szentek tiszteletirül - CD-vel [antikvár]

1. ELOSZO Jelen kötet Pázmány Péter negyedik nyomtatásban megjelent magyar nyelvű müvének szövegét, valamint a vitairathoz kapcsolódó jegyzetapparátust tartalmazza. A Keresztyéni felelet a megdicsőüli szenteli tiszteletirül című munka a grazi vitairatok sorába tartozik, 1607-ben látott napvilágot. Ezzel a munkával Pázmány egy inajdnem két évtizede tartó polémiába kapcsolódott be, illetve próbálta meg rendbe tenni katolikus oldalról a teológiai fogalmakat. A vitairat inegírásának apropója egy konkrét vita. Monoszlóy András és Gyannati Bíró Miklós polémiája volt. Monoszlóy András 1589-ben Nagyszombatban jelentette tneg aűe invocatione et veneratione sanctortuin. A szentelínec hozanc való segetsegekrül hasznos Itönyii az keresztyeneknec igaz Jiitben való epületekért című munkáját (RMNy 1971, 633). Erre Gyarmati Bíró Miklós' királyhelmeci prédikátor írt egy válasziratot- 1598-ban Keresztyent felelet Monozloi András Vesperini Püspök, es Posoni Praepost könyve ellen, az mellyet irt, De Invocatione, & Veneratione Sanctoriim, az az, az mint ö fordittya. Az Szentek hozzánk való segitsegekrül, valóba kedig, az mint egesz irasabid megh tetzik, az Szenteknek segitsegekrül, segitsegül hivasokrol, erdemes közbenjarasokrul, esedezesekrül, es szoszolasokrul, ket reszhen osztattatot, es irattatot címmel (RMNy 1971, 830), amely Debrecenben jelent meg. Monoszlóy 1601-ben meghalt, így nem tudott felelni rá, ezt tette meg helyette Pázmány. Kötetünk szerkezetében, strukturális és technikai megoldásaiban a Pázinány kritikai kiadás korábbi köteteit követi. így ez a kötet négy fő részből áll. Az előszó után a második rész Pázmány Keresztyéni feleletének főszövegét tartalmazza. Mind a magyar, mind a latin részek betűhív átírásban készültek, a szöveg valamennyi sajátosságát megőrizve. A kis- és nagybetűhasználatot megtartottuk, még következetlen alkalmazás esetében is, ugyanígy a ma szokatlan központozást is. A magyar és latin szövegek átírásában csak a inai inagyar ábécé betűit használtuk, átírva az eredeti szöveg helyenként speciális karakterű betűit. A nyilvánvaló sajtóhibákat javítottuk, ezt a Szövegkritikai jegyzetekben minden esetben feltüntettük. Az eredeti oldalszámokat kapcsos zárójelben közöltük, kiegészítve szögletes zárójelben arecto vagy verso oldal szokásos jelölésével: {52[r]}. Szögletes zárójelbe [ ] a saját ' Életéről lásd Szabó 1989. 299-308. ^ Az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött példány a kéziratos bejegyzések miatt különösen figyelemre méltó, erről bővebben lásd Ajkay 2015c.