Földtani Közlöny 1984/3. [antikvár]

ÉRTEKEZÉSEK FöUtani KOztiiny. Bull, ot the Hungarian Oeol. Soc. (1984) 114. 25/-2S2 Európa jura ammonitesz provinciái Dr. Géczy Barnabás* összefoglalás: Földtani, paleobiogeográfiai, terminológiai és tradicionális szempontból indokolt a Tethys-óceán és a Boreális-tenger között elterülő területet Neumayxia néven önálló faunabirodalomnak tekinteni. Neumayria két provinciára (szub-mediterrán, szubboreális) tagolható. A két provincia határai térben és időben változtak. Magyarország jura ammonitesz faunái részben a Tethys mediterrán provinciájába, részben Neumayria szubmediterrán, illetve szubmediterrán/szubboreális határterületébe tartoztak. Neumaye 1872-ben Európa jura üledékeit az ammonitesz faunák és a kőzetjelleg alapján három provinciára osztotta: orosz közép-európai mediterrán. Netjmayb a provinciák elkülönítésénél quantitatív értékelést végzett, és a mediterrán provincia jellemzésénél elsősorban a Phylloceras és Lytocerasdk gyakoriságát vette alapul. A közép-európai és az orosz provincia elhatárolásánál az ammonitesz genuszok különböző földrajzi elterjedésére utalt, valamint a zátonyépítő korallok gyakoriságát, illetve hiányát hangsúlyozta. Felismerte, hogy a provinciák határai kelet-nyugati irányúak és az eltérést klimatikus tényezőkkel magyarázta. 1883-ban az orosz provincia helyett a boreális elnevezést használta és hangsúlyozta, hogy ez a provincia önállósága csak a kallo-vitól bizonyítható. A klímaöveknek megfelelő provincia-beosztást viszont globális érvényűnek tekintette. A további kutatások egyrészt elmélyítették a mediterrán és a boreális provinciára vonatkozó ismereteket, másrészt kétségbe vonták a közép-európai provincia önállóságát. Uhlig (1911) négy birodalmat (Reich) különített el. Ebből három (mediter-rán-kaukázusi, himalájai, délandesi) megfelel Nettmayb mediterrán provinciájának, a negyedik, a boreális birodalom a boreális provinciának. A közép-európai provinciát Uhug a mediterrán—kaukázusi birodalomhoz csatolta, térképen mégis szükségesnek tartotta elkülöníteni a neritikus peremzónát, ide sorolva Észak-Spanyolországot, Franciaországot, Délkelet-Angliát, Németországot, Lengyelországot, a Balkán-félsziget északkeleti részét és Dél-Oroszországot. A modern ősföldrajzi szintézisek (Aekell, 1956; Hallam, 1975; Pozaryska, Beochwicz-Lewinski 1975; Enay, 1980) a boreális és a Tethys egység (realm: Arkell, Hallam; provincia: Pozaryska; domaine: Enay) önállóságát emel- * EötvöB L. Tudományegyetem őslénytani Tanszék, 1083 Budapest VIII. Kun Béla tér 2. Előadta 1983. november 22-én, Veszprémben, a Nemzetközi Litosztratigráfiai Program ülésén. 1 Földtani Közlöny