kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Rudolf Steiner - Allgemeine Menschenkunde als Grundlage der Pädagogik [antikvár]

Allgemeine Menschenkunde als Grundlage der Pädagogik [antikvár]

Rudolf Steiner

 
ZUR EINFÜHRUNGAus der Ansprache zur Eröffnungsfeier der Freien Waldorfschule mit Geleitworten von Marie SteinerAllgemeine Menschenkunde, diesen Titel wählte Rudolf Stei-\ner für den ersten pädagogischen Vortragszyklus, den er den]Lehrern der neu zu begründenden Freien Waldorfschule hielt..Denn auf die allseitige Kenntnis des Menschenwesens, nicht nur des irdischen, sondern auch des verborgenen seelischen
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
6980 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
ZUR EINFÜHRUNGAus der Ansprache zur Eröffnungsfeier der Freien Waldorfschule mit Geleitworten von Marie SteinerAllgemeine Menschenkunde, diesen Titel wählte Rudolf Stei-\ner für den ersten pädagogischen Vortragszyklus, den er den]Lehrern der neu zu begründenden Freien Waldorfschule hielt..Denn auf die allseitige Kenntnis des Menschenwesens, nicht nur des irdischen, sondern auch des verborgenen seelischen

Termékadatok

Cím: Allgemeine Menschenkunde als Grundlage der Pädagogik [antikvár]
Szerző: Rudolf Steiner
Kötés: Ragasztott papírkötés
ISBN: 3727461705
Méret: 120 mm x 180 mm
A szerzőről
Rudolf Steiner művei
Rudolf Steiner (Murakirály, 1861. február 27. – Dornach, 1925. március 30.), osztrák polihisztor, filozófus, a Waldorf-pedagógia atyja, író, dramaturg, tanár, a spirituális mozgalom, az antropozófia megalkotója, emellett nagyszámú festmény, szobor, építészeti terv és vázlat maradt fenn tőle.

Rudolf Josef Lorenz Steiner 1861. február 27-én született, két testvére volt: húga, Leopoldine és öccse, Gustav. Rudolf gyermekkorát Mödlingben és Pottschahban töltötte. Iskolába Lajtaszentmiklósra és Bécsújhelyre járt.

1890-től a Goethe–Schiller-Archívum állandó munkatársa Weimarban. Részt vesz Goethe természettudományos írásainak újabb kiadásában. Ebben az időben találkozott Hermann Grimm-mel, Ernst Haeckellel és Eduard von Hartmann-nal. 1891-ben a filozófia doktorává avatják a rostocki egyetemen. 1892-ben megjelenik disszertációja Wahrheit und Wissenschaft (Igazság és tudomány) címen.

1902-ben felajánlották neki a Teozófiai Társaság német szekciójának főtitkári tisztségét, amit azzal a feltétellel vállalt el, hogy kizárólag saját nézeteit fogja képviselni. Ebben az időszakban fektette le az antropozófia (antropos: ember, sofia: bölcsesség) alapjait, és ekkor találkozott Christian Morgensternnel és Édouard Schuréval. A Társaság keretein belül tartott előadásaiban 1902. október 6-án hangzott el először nyilvánosan az „antropozófia” kifejezés, az emberiség fejlődéstörténeteként értelmezve. Tevékenysége ezután ennek a fejlődéstörténetnek a kidolgozására koncentrálódott.

1924 őszén egészsége romlásnak indult, előadásait kénytelen volt rövidebbre fogni. Betegsége idején az 1923-ban megkezdett önéletrajzát (Mein Lebensgang – Életutam) folytatta, de ezt a művét végül nem sikerült befejeznie. 1925. március 30-án hajnalban elhunyt.
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet