Bővebb ismertető
A Vidék Szecessziója
recesszió: kivonulás. A 19-20. század fordulóján az akadé-mikus-eklektikus művészeti környezet és az esztétikai minőséget elsilányító gyáripar dominanciájával elégedetlen művészek egy része az általuk elutasított közegből való kivonulást választotta. Művészeti-stiláris öndefiníciójuk eredményeképpen alakult ki — természetesen kicsit leegyszerűsítve a folyamatot - az a korstílus, amely utoljára hatotta át a tágabb értelemben vett kulturális élet szinte minden szegmensét, és aminek különböző országokban használatos elnevezései közül minálunk (az akkori Osztrák-Magyar Monarchiában) a kivonulás fogalmát szó szerinti fordításban tükröző szecesszió vált használatossá. A mostani kiállítás mögött, átvitt értelemben, kicsit hasonló jelenség rejtőzik. A közelmúltban megalakult Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége e tárlattal kicsit a fentiek mintájára próbálja saját szakmai identitását meghatározni.
Ebből következik, hogy az alapvető cél nem a szecesszió művészeti-tárgyi hagyatékának feldolgozása vagy ismertetése, nem is esetleges új erővonalak megrajzolása vagy kevéssé ismert részjelenségek reflektorfénybe állítása. Ehelyett annak a gazdagságnak egy szeletét törekszünk felvillantani, ami a magyar múzeumok e jól körülhatárolható csoportjának gyűjteményeit jellemzi. A szecesszió tehát a kiállítás rendezése során feldolgozandó téma helyett vezérfonal, amelynek mentén az egyes kollekciókból válogattunk. Az anyag összeállítására a szituáció jellegéből adódóan bizonyos esetlegesség jellemző, miután a kiállítás nem egységes tudományos koncepció alapján épült fel.