kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bajai Ernő - Füles Évkönyve 1975 [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/827/5154827.jpg "Bajai Ernő - Füles Évkönyve 1975 [antikvár]")
Füles Évkönyve 1975 [antikvár]
Bajai Ernő, Bakcsi György, Cs. Horváth Tibor, Greguss Ferenc, Jules Verne, Móra Ferenc
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
3100 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Füles Évkönyve 1975 [antikvár]
Kiadó: Ifjúsági Lapkiadó Vállalat
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 140 mm x 200 mm
Jules Gabriel Verne (Nantes, 1828. február 8. – Amiens, 1905. március 24.)
Francia író, egyben a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja. A könyveiben említett száznyolc terv és találmány döntő többségét mára már megvalósították. Kiemelkedő művei között szerepel a Nyolcvan nap alatt a Föld körül, a Nemo kapitány, a Sándor Mátyás, a Sztrogof Mihály, az Utazás a Föld középpontja felé, A rejtelmes sziget, a Grant kapitány gyermekei, az Utazás a Holdba, a Hódító Robur, A tizenöt éves kapitány és a Kétévi vakáció.
Verne fő műve a Különleges utazások (Les Voyages Extraordinaires) 54 regényből áll. Novellákat, esszéket, illetve drámai és lírai műveket is írt.
Egy fiatal ügyvéd, Pierre Verne első fiaként született. A család ősei Franciaországba települt skótok voltak. Apja önmagához hasonlóan jogi pályára szánta, de Jules nem érdeklődött az ügyvédi pálya iránt, és bár elvégezte a jogot, soha nem praktizált. Szerette a kalandokat, és a „fény városában”, Párizsban szeretett volna élni akkor is, amikor apja megfenyegette, megvonja tőle az anyagi támogatást. Szívesebben foglalkozott a természettudományokkal és ezeknek eredménye volt, hogy írói tehetségét, ezáltal egy egészen új irányt teremtve, a természettudományoknak regényalakban való népszerűsítésére használta.
Eleinte sokat nélkülözött, és mindenféle munkát elvállalt, a maradék idejében pedig színműveket és operaszövegeket is írt, kevés sikerrel. Dumas azonban biztatta, s ez sokat jelentett Verne számára.
Első komolyabb sikerét az Öt hét léghajón című művel érte el, amely 1862 karácsonyára jelent meg, s ennek révén anyagilag is rendbe jött. Kiadója, Jules-Pierre Hetzel azonnal húsz évre szóló szerződést kötött vele. Egyre-másra megjelent regényei óriási sikert arattak otthon és külföldön egyaránt. Megteremtette az anyagi biztonságot családja számára, s most már nem kellett mással foglalkoznia, csak az írással.
Műveiből közel 200 filmfeldolgozás készült, amelyek között éppúgy találhatóak néhány perces némafilmek, mint százmillió dolláros szuperprodukciók.
Az UNESCO nyilvántartása szerint évtizedek óta a legtöbbet fordított szerzők közé tartozik, művei már 148 nyelven jelentek meg.
Számos művének illusztrációit Édouard Riou francia festő, könyvillusztrátor készítette.
Francia író, egyben a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja. A könyveiben említett száznyolc terv és találmány döntő többségét mára már megvalósították. Kiemelkedő művei között szerepel a Nyolcvan nap alatt a Föld körül, a Nemo kapitány, a Sándor Mátyás, a Sztrogof Mihály, az Utazás a Föld középpontja felé, A rejtelmes sziget, a Grant kapitány gyermekei, az Utazás a Holdba, a Hódító Robur, A tizenöt éves kapitány és a Kétévi vakáció.
Verne fő műve a Különleges utazások (Les Voyages Extraordinaires) 54 regényből áll. Novellákat, esszéket, illetve drámai és lírai műveket is írt.
Egy fiatal ügyvéd, Pierre Verne első fiaként született. A család ősei Franciaországba települt skótok voltak. Apja önmagához hasonlóan jogi pályára szánta, de Jules nem érdeklődött az ügyvédi pálya iránt, és bár elvégezte a jogot, soha nem praktizált. Szerette a kalandokat, és a „fény városában”, Párizsban szeretett volna élni akkor is, amikor apja megfenyegette, megvonja tőle az anyagi támogatást. Szívesebben foglalkozott a természettudományokkal és ezeknek eredménye volt, hogy írói tehetségét, ezáltal egy egészen új irányt teremtve, a természettudományoknak regényalakban való népszerűsítésére használta.
Eleinte sokat nélkülözött, és mindenféle munkát elvállalt, a maradék idejében pedig színműveket és operaszövegeket is írt, kevés sikerrel. Dumas azonban biztatta, s ez sokat jelentett Verne számára.
Első komolyabb sikerét az Öt hét léghajón című művel érte el, amely 1862 karácsonyára jelent meg, s ennek révén anyagilag is rendbe jött. Kiadója, Jules-Pierre Hetzel azonnal húsz évre szóló szerződést kötött vele. Egyre-másra megjelent regényei óriási sikert arattak otthon és külföldön egyaránt. Megteremtette az anyagi biztonságot családja számára, s most már nem kellett mással foglalkoznia, csak az írással.
Műveiből közel 200 filmfeldolgozás készült, amelyek között éppúgy találhatóak néhány perces némafilmek, mint százmillió dolláros szuperprodukciók.
Az UNESCO nyilvántartása szerint évtizedek óta a legtöbbet fordított szerzők közé tartozik, művei már 148 nyelven jelentek meg.
Számos művének illusztrációit Édouard Riou francia festő, könyvillusztrátor készítette.
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............