Jászsági évkönyv 1998 [antikvár]

ni ia Művészet __ Szíj Rezső vágó pálról és művészetéről Egyetlen alkotó sem választható el a maga koi-ától, nem függetlenítheti magát a kor ízlésáramlataitól, művészi igényétől, a társadalmi követelményektől. Más szóval: a közönség csakúgy, mint a megrendelő (mecénás, állam, egyház) igenis beleszólhat és bele is szól a művész munkájába. Már azzal, hogy ő a megrendelő, igényeket támaszt mind tartalmi, mind formai, művészi tekintetben. A művésztől függ aztán, hogy az alkalmazkodás mennyiben jár a mű önmagában vett esztéükai értékeinek csökkenésével. A műalkotás fogalmába beletartozik a maradandóság képzete is, á műalkotás ne múljon el a divattal, mert ez az utóbbi is lehet egy-egy évadra szóló művészi alkotás, de jaj a műtárgynak, ha a divat múltán "a lomtalanítás" végez vele. AJászapátiban született Vágó Pál (1853-1928) oly korban élte alkotó éveinek üzedeit, amelyekben a magyar történeti festészet óriásai alkottak, akik közül itt a legismertebbeket azért emliyük, hogy ezáltal is érzékeltessük azt a művészeti környezetet, amelyben Vágó Pál létrehozta műveit. Kikhez mérhető az ő művé- ^ z szete oly korban, amely az ezeréves fönnállás dicsőségétől nem alap nélkül | úszott mámorban. Mert az ország hatalmas méretekben épült Volt kivándorlás, f, mert volt népfelesleg, s a történeti Magyarország 20 millió lakosát véve alapul, | a hazai kivándorlási adatokat összehasonlítva más népekével, a másfél millió ki- ; vándorló - ha tudjuk, hogy a fele visszajött- egyáltalán nem tűnik soknak. Arról t nem is beszélve, hogy számos népcsoportnak - főleg keletről és délről - Magyaror- k' szág volt Amerika. K Kik éltek Vágó Pál korában a nagy magyar történeti festők közül. Kezdjük k, Molnár Józseffel, (1821-1899) akinek a Róbert Károly királyunk megmenekülé- [;. sét ábrázoló festményét (Dezső önfeláldozása) mi még elemi iskolás korunkban ismertük meg. Madarász Viktor (1830-1917) nevéről kinek nem jut eszébe |- olyan festmény, mint a II. Rákóczi Ferenc elfogása vagy a Hunyadi László a ra- í? vatalon. Lotz Károly (1833-1904) munkásságának ide vonatkozó termését né-hány város és épület nevével jelezzük: Tihany, Pécs, Budapesten az Országház, |; a Bazilika, az Operaház, a Magyar Tudományos Akadémia, a Keleti Pályaudvar stb. Székely Bertalan (1835-1910) neve elválaszthatatlan az Egri nők című fest-ménytől és Gárdonyi Gézától. II. L^os holttestének megtalálása a Csele patak- ; ban közismert kép. Benczúr Gyula (1844-1920) monumentális méretű festmé-nyei közül elég ha utalunk a Budavár visszafoglalása című festményére, vagy a ;>¦ Vajk megkeresztelésére, és a Hunyadi László búcsúja című festményeire. Wág-ner Sándor (1838-1919) festményei közül legismertebb a Dugovics Titusz ön- '