kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Aggházy Gyula - Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Évkönyve az 1929. évre [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/533/2235533.jpg "Aggházy Gyula - Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Évkönyve az 1929. évre [antikvár]")
Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Évkönyve az 1929. évre [antikvár]
Aggházy Gyula, Áldor János László, Alpár Ignác, Árkay Aladár, Barabás Miklós, Barkász Lajos, Bihari Sándor, Bory Jenő, Csizik Gyula, Dr. Bierbauer Virgil, Dr. Gombos Bertalan, Dr. Hekler Antal, Dr. Lukács György, Dr. Némethy József, Dr. Pipics Zoltán, Dr. Ybl Ervin, Dudits Andor, Edvi Illés Aladár, Englerth Emil, Farkas Béla, Fényes Adolf, Gaál Ferenc, Gerő Ödön, Glatter Gyula, Haranghy Jenő, Hegedűs László, Kacziány Aladár, Karlovszky Bertalan, Kézdi Kovács László, Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Kós Károly, Koszta József, Krusnyák Károly, László Fülöp Elek, Lechner Ödön, Lotz Károly, Lühnsdorf Károly, Márton Ferenc, Merész Gyula, Mihalik Dániel, Müller Ágosta, Nádler Róbert, Olgyay Ferenc, Perlmutter Izsák, Pethő Zoltán, Poll Hugó, Pólya Tibor, Rakssányi Dezső, Ray Rezső, Sándy Gyula, Spányi Béla, Stetka Gyula, Szabó Dezső, Szentgyörgyi István, Szlányi Lajos, Szüle Péter, Tornyay János, Udvary Pál, Ujváry Ignác, Vágó Pál, Vidovszky Béla, Zádor István, Zombory Lajos, Zrumeczky Dezső
Részlet a kötetből:Gróf Andrássy GyulaTársulatunk mélyen gyászolja hosszú időn át volt elnökét és tiszteleti tagját, gróf Andrássy Gyulát, kinek váratlanul bekövetkezett halála az egész magyar nemzetet osztatlan részvéttel töltötte el.Gróf Andrássy Gyulában a magyar haza izzó honszeretettől ihletett egyik leghűbb fiát és egyik legkiválóbb államférfiát, a magyar tudományosság ragyogó elméjű és fínom analizáló képességű történetfilozófust, a magyar művészet pedig nemes ízlésű,...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4980 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet a kötetből:Gróf Andrássy GyulaTársulatunk mélyen gyászolja hosszú időn át volt elnökét és tiszteleti tagját, gróf Andrássy Gyulát, kinek váratlanul bekövetkezett halála az egész magyar nemzetet osztatlan részvéttel töltötte el.Gróf Andrássy Gyulában a magyar haza izzó honszeretettől ihletett egyik leghűbb fiát és egyik legkiválóbb államférfiát, a magyar tudományosság ragyogó elméjű és fínom analizáló képességű történetfilozófust, a magyar művészet pedig nemes ízlésű, melegszívű műbarátot és Maecenast vesztett el. Államférfiúi pályáján a politika rögös ösvényein a barátok mellett sűrűn talált magával szemben ellenfelekre is, tudományos munkálkodása és művészetpártlása körében azonban osztatlan megértés, rokonszenv és méltánylás vette körül.
Termékadatok
Cím: Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Évkönyve az 1929. évre [antikvár]
Szerző:
Aggházy Gyula
,
Áldor János László
,
Alpár Ignác
,
Árkay Aladár
,
Barabás Miklós
,
Barkász Lajos
,
Bihari Sándor
,
Bory Jenő
,
Csizik Gyula
,
Dr. Bierbauer Virgil
,
Dr. Gombos Bertalan
,
Dr. Hekler Antal
,
Dr. Lukács György
,
Dr. Némethy József
,
Dr. Pipics Zoltán
,
Dr. Ybl Ervin
,
Dudits Andor
,
Edvi Illés Aladár
,
Englerth Emil
,
Farkas Béla
,
Fényes Adolf
,
Gaál Ferenc
,
Gerő Ödön
,
Glatter Gyula
,
Haranghy Jenő
,
Hegedűs László
,
Kacziány Aladár
,
Karlovszky Bertalan
,
Kézdi Kovács László
,
Kisfaludi Stróbl Zsigmond
,
Kós Károly
,
Koszta József
,
Krusnyák Károly
,
László Fülöp Elek
,
Lechner Ödön
,
Lotz Károly
,
Lühnsdorf Károly
,
Márton Ferenc
,
Merész Gyula
,
Mihalik Dániel
,
Müller Ágosta
,
Nádler Róbert
,
Olgyay Ferenc
,
Perlmutter Izsák
,
Pethő Zoltán
,
Poll Hugó
,
Pólya Tibor
,
Rakssányi Dezső
,
Ray Rezső
,
Sándy Gyula
,
Spányi Béla
,
Stetka Gyula
,
Szabó Dezső
,
Szentgyörgyi István
,
Szlányi Lajos
,
Szüle Péter
,
Tornyay János
,
Udvary Pál
,
Ujváry Ignác
,
Vágó Pál
,
Vidovszky Béla
,
Zádor István
,
Zombory Lajos
Zrumeczky Dezső
Kötés: Könyvkötői vászonkötés
Méret: 210 mm x 280 mm
Szabó Dezső (Kolozsvár, 1879. június 10. – Budapest, 1945. január 13.) magyar író, kritikus, publicista. A két világháború közötti magyar irodalom nagy hatású képviselője. Bátyja Szabó Jenő református lelkész, költő.
1879-ben született Kolozsváron, kisnemesi tisztviselőcsalád tizedik gyermekeként. A kolozsvári református gimnáziumban érettségizett 1899-ben, majd a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait magyar–francia szakon. Kiemelkedő tehetsége révén bekerült az Eötvös József Collegiumba, ahol összebarátkozott Kodály Zoltánnal, Horváth Jánossal és Szekfű Gyulával. Egyetemi évei alatt finnugor nyelvészettel foglalkozott.
1905-ben megszerezte magyar–francia szakos tanári diplomáját, rövid ideig helyettes tanár volt a budapesti II. kerületi főreáliskolában, majd Párizsba került állami ösztöndíjjal. Hazatérése után 1906 szeptemberétől a budapesti IX. kerületi felső kereskedelmi iskolában tanított; 1907 októberétől a székesfehérvári, 1908 áprilisától pedig a nagyváradi állami főreáliskolához helyeztek át. Ezt követően tanított még Székelyudvarhelyen, Sümegen, Ungváron, Lőcsén, de mindenhonnan botrányos körülmények közepette helyezték tovább. Az 1910-i tanármozgalomban heves vitába keveredett Tisza Istvánnal, ennek révén került a Nyugat, majd a Huszadik Század körébe. Éveken keresztül ezek munkatársa volt, első novellái a Nyugatban jelentek meg.
1918-ban az őszirózsás forradalom Lőcsén találta, innen települt fel Budapestre irodalmi szabadúszóként. Személyesen élte meg a Tanácsköztársaság és a proletárdiktatúra időszakát, és azokat idegennek és nemzetellenesnek tartotta, ezért vidékre menekült. Mivel úgy látta, hogy az országban „az elsősorban zsidó hadiszállítók nemzetellenes üzelmei” folynak, emiatt az a véleménye alakult ki fiatal korában, hogy „Magyarországot a kapitalizmus béklyóba vetette”, és mindezt a szocializmussal együtt a zsidók tevékenysége eredményének tekintette.
1918-ban fejezte be Az elsodort falu című könyvét, mely Erdélyben és Budapesten játszódik, és a kor általa magyarpusztítónak tartott irányzatait ecseteli. A könyv óriási érdeklődést keltett, egy csapásra ismertté és híressé tette. A húszas évektől az erőteljes antiszemitizmus mellett németellenesség is érzékelhető volt műveiben. 1923-ban az Auróra felelős szerkesztője lett, majd Bajcsy-Zsilinszky Endrével lapot szerkesztett Előörs címmel, a lapban „fajvédő” hangnemben írtak. Véleményük a magyarságot fenyegető veszélyekről nem egészen azonosak, mert míg Bajcsy-Zsilinszky a németeket tartotta a legnagyobb veszélynek, Szabó a zsidóságot. A zsidóság iránti kritikus hozzáállása ugyanakkor nem illeszthető be egyértelműen a kor szélsőjobboldali antiszemita áramlatai közé, s éppenséggel ezekről ugyanolyan elítélően írt, mint magáról a zsidóságról. Az antiszemitizmuson és a németellenességen túl Szabó Dezső harcos ellensége volt a katolicizmusnak is.
1935-ben Björn Collinder, az Uppsalai Egyetem finn-ugor nyelvprofesszora javaslatára irodalmi Nobel-díjra jelölték, de abban az évben végül nem adták át az elismerést.
A harmincas években eleinte támogatta Gömbös Gyula nemzeti munkatervét, majd elfordult attól, és fokozatosan szembefordult a Horthy-korszak vezetőivel. 1932-ben írta a Feltámadás Makucskán, 1934-ben A kötél legendája című művét. A véleménye szerint nyilvánvalóan nemzetellenes nemzetközi szocializmust és kommunizmust világosan elutasította. Politikailag inkább Mussolini fasizmusával szimpatizált, mint Hitler nemzetiszocializmusával, sőt, elítélte a német megszállást és a nyilasuralom terrorját.
1945-ben, hatvanöt éves korában hunyt el Budapesten, Rákóczi téri lakása óvóhelyén. Éhségtől is legyöngült szervezetét könnyen ragadta magával a halál, amit valószínűleg tüdőgyulladás okozott. Négy évvel később került át a Kerepesi temetőbe, minden szertartás és búcsúztatás nélkül. Lírai hangvételű szépírói munkája, Életeim című önéletírása befejezetlenül maradt.
1879-ben született Kolozsváron, kisnemesi tisztviselőcsalád tizedik gyermekeként. A kolozsvári református gimnáziumban érettségizett 1899-ben, majd a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait magyar–francia szakon. Kiemelkedő tehetsége révén bekerült az Eötvös József Collegiumba, ahol összebarátkozott Kodály Zoltánnal, Horváth Jánossal és Szekfű Gyulával. Egyetemi évei alatt finnugor nyelvészettel foglalkozott.
1905-ben megszerezte magyar–francia szakos tanári diplomáját, rövid ideig helyettes tanár volt a budapesti II. kerületi főreáliskolában, majd Párizsba került állami ösztöndíjjal. Hazatérése után 1906 szeptemberétől a budapesti IX. kerületi felső kereskedelmi iskolában tanított; 1907 októberétől a székesfehérvári, 1908 áprilisától pedig a nagyváradi állami főreáliskolához helyeztek át. Ezt követően tanított még Székelyudvarhelyen, Sümegen, Ungváron, Lőcsén, de mindenhonnan botrányos körülmények közepette helyezték tovább. Az 1910-i tanármozgalomban heves vitába keveredett Tisza Istvánnal, ennek révén került a Nyugat, majd a Huszadik Század körébe. Éveken keresztül ezek munkatársa volt, első novellái a Nyugatban jelentek meg.
1918-ban az őszirózsás forradalom Lőcsén találta, innen települt fel Budapestre irodalmi szabadúszóként. Személyesen élte meg a Tanácsköztársaság és a proletárdiktatúra időszakát, és azokat idegennek és nemzetellenesnek tartotta, ezért vidékre menekült. Mivel úgy látta, hogy az országban „az elsősorban zsidó hadiszállítók nemzetellenes üzelmei” folynak, emiatt az a véleménye alakult ki fiatal korában, hogy „Magyarországot a kapitalizmus béklyóba vetette”, és mindezt a szocializmussal együtt a zsidók tevékenysége eredményének tekintette.
1918-ban fejezte be Az elsodort falu című könyvét, mely Erdélyben és Budapesten játszódik, és a kor általa magyarpusztítónak tartott irányzatait ecseteli. A könyv óriási érdeklődést keltett, egy csapásra ismertté és híressé tette. A húszas évektől az erőteljes antiszemitizmus mellett németellenesség is érzékelhető volt műveiben. 1923-ban az Auróra felelős szerkesztője lett, majd Bajcsy-Zsilinszky Endrével lapot szerkesztett Előörs címmel, a lapban „fajvédő” hangnemben írtak. Véleményük a magyarságot fenyegető veszélyekről nem egészen azonosak, mert míg Bajcsy-Zsilinszky a németeket tartotta a legnagyobb veszélynek, Szabó a zsidóságot. A zsidóság iránti kritikus hozzáállása ugyanakkor nem illeszthető be egyértelműen a kor szélsőjobboldali antiszemita áramlatai közé, s éppenséggel ezekről ugyanolyan elítélően írt, mint magáról a zsidóságról. Az antiszemitizmuson és a németellenességen túl Szabó Dezső harcos ellensége volt a katolicizmusnak is.
1935-ben Björn Collinder, az Uppsalai Egyetem finn-ugor nyelvprofesszora javaslatára irodalmi Nobel-díjra jelölték, de abban az évben végül nem adták át az elismerést.
A harmincas években eleinte támogatta Gömbös Gyula nemzeti munkatervét, majd elfordult attól, és fokozatosan szembefordult a Horthy-korszak vezetőivel. 1932-ben írta a Feltámadás Makucskán, 1934-ben A kötél legendája című művét. A véleménye szerint nyilvánvalóan nemzetellenes nemzetközi szocializmust és kommunizmust világosan elutasította. Politikailag inkább Mussolini fasizmusával szimpatizált, mint Hitler nemzetiszocializmusával, sőt, elítélte a német megszállást és a nyilasuralom terrorját.
1945-ben, hatvanöt éves korában hunyt el Budapesten, Rákóczi téri lakása óvóhelyén. Éhségtől is legyöngült szervezetét könnyen ragadta magával a halál, amit valószínűleg tüdőgyulladás okozott. Négy évvel később került át a Kerepesi temetőbe, minden szertartás és búcsúztatás nélkül. Lírai hangvételű szépírói munkája, Életeim című önéletírása befejezetlenül maradt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............