"Adj király katonát!" [antikvár]

BEVEZETŐ1914 őszén fiatal és lelkes katonák százai indultak el a frontra az alig pár ezer lakosú Gödöllőről, hogy személyes bátorságukról tegyenek tanúbizonyságot. Lelkesek voltak, de nem tudták mi vár rájuk. Nem voltak felkészülve arra, hogy ez a háború, amelyet aztán az angolszász történetírás a Nagy Háború névvel illetett, az új haditechnikának köszönhetően már nem az egyénről, az egyéni bátorságról, hanem a tömeges mészárlásról szól. Rövid időn belül majdnem mindegyik itthon maradt család gyászolt valaki ismerőst, rokont, barátot. A háború pedig csak nem akart véget érni, és a nélkülözés lassan elérte a hátországot is A történelem könyvekből sosem azt tanuljuk, hogy az egyén, a kisember" hogyan éli meg a háborút, csak a csapatmozgásokat, a nagy csatákat, az évszámokat igyekszünk megjegyezni, de a lényeg: az emberek napi küzdelme, veszteségei kimaradnak a tankönyvek lapjairól. Pedig a személyes történelem apró mozaik-kockáiból állnak össze a nagy események egységes egésszé.Az Adj király katonát!" - Gödöllőiek az első világháborúban című kiállításunkkal azoknak a többségében névtelen, vagy az emlékezet sűrű ködébe veszett embereknek kívánunk emléket állítani, akik harcoltak a 20. század elejének nagy háborújában, valamint azoknak a családoknak, akik férj, apa és támasz nélkül itthon maradva küzdöttek az egyre nehezebb mindennapokban.5