A városházi tisztviselők és alkalmazottak helyzete Szentesen 1920-1944 között [antikvár]

Részlet: II. A GAZDASÁGI VÁLSÁG KÖVETKEZMÉNYEI A KÖZTISZTVISELŐK, AZ ALKALMAZOTTAK ÉLETNÍVÓJÁRA, S AZ AZT KÖVETŐ ÉVEK HELYZETE (1930-1938) 1929. október 29-ét, a New York-i "fekete csütörtököt" semmiképpen sem tekinthetjük a válság magyarországi kezdőpontjának. Sok minden történt ezen az őszön, de semmi olyasmi, ami a nagy robbanásra figyelmeztetne. Magyarországon eleinte nem tulajdonítottak nagyobb jelentőséget a válságnak. A politika és a közélet központjában ekkor még nem a gazdasági kérdések állottak. A válság hatása eleinte a köztisztviselők életében, az állam, s a városok háztartásaiban sem jelentkezett. Ebből adódhatott, hogy 1930 nyarán Szentesen folytatódtak az 1929-ben jelentősebbé váló fizetési feljebb sorolások. A képviselő-testület 1930. augusztus 29-i ülésére a városi főjegyző terjesztett elő kérelmet a VII. fizetési osztály 3. fokozatába való előléptetése tárgyában. A közgyűlés egyhangú elfogadásával a főjegyzőt 1929. október 1-től visszamenőleg a kérelmezett fizetési osztályba léptették elő. Ugyanezen a tanácskozáson a polgármester előterjesztésére a belügyminiszter 46.601/1930. IV. számú rendelet alapján, a helyettesítési szolgálati idő beszámításával a következő tisztviselők új fizetési besorolását hagyta jóvá az önkormányzat. Az árvaszéki helyettes elnök 1929. július 1-től visszamenőleg VIII. fizetési osztály 1. fokozat "A" csoportjába, az árvaszéki ülnök ugyanezen időponttól, ugyanebbe a kategóriába, s az adóügyi tanácsnok 1930. január 1-től a VIII. fizetési osztály 2. fokozat "A" csoportjába került. A fizetési előbbre sorolások amint azt a források tükrözik, a testületi ülésen átmentek, ezáltal is javítva az érintettek anyagi viszonyain.