A szegedi községi tanyai iskolák adattára [antikvár]

ELOSZO „Ki legkevesebb érdekkel viseltetik is az iskola iránt, lehetetlen, hogy magaszJos érzetre ne hevüljön, midőn a tanyákon jártában a messze fehérlő csinos iskolaépületeket megpillantja. " (Dr. Tóth János) Jelen kötet, amely a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Szegedért Alapítvány támogatásával jelenik meg, a szegedi tanyai népiskolák adattára a „kezdetektől" az 1906/07. tanév végéig. Ez az évszám vízválasztó vonal a szegedi tanyai iskolák történetében, hisz az 1907/08. tanévtől kezdve ezen iskolák irányítása állami kézbe került. A tanyai oktatás kezdetei a tanyásodási folyamat megerősödésének időszakára tehetők. Az első tanyai magániskoláról 1837-ből rendelkezünk adatokkal. Bár megjegyzendő, hogy ez a forrás csak közvetett jellegű. Az ún. ingyenes- vagy fiókiskolák milködéséről csak elvétve rendelkezünk adatokkal. Részben az osztrákok központosító törekvéseinek is köszönhetően az 1850-es évek elejétől Szeged városa felvállalta a tanyai iskolák létesítését. 1853-ban húsz tanyai iskola létesítését határozta el a város. A tanyai iskolák elterjedésének lendületet adott az európai viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű ún. Eötvös-féle népoktatási törvény. A millenniumi megemlékezés tiszteletére tíz új iskolát épített fel a város. Negyvenegy tanyai iskola feimtartása hatalmas költségeket rótt a városi költségvetésre. így hosszas huzavona után az 1907/08. tanévtől kezdődően a községi tanyai iskolák állami kezelésbe kerültek. Az adattár tam'tói életrajzokat, adatokat, eseményeket az egyes iskolákról és statisztikai kimutatásokat tartalmaz. A felhasznált források zöme levéltári anyag. Ezek még eddig nem kerültek publikálásra. Terveink között szerepel még egy ilyen jellegű adattár megjelentetése, amely az 1907/08. tanévtől az 1947/48. tanév végéig követi nyomon az adatok tükrében az eseményeket. Ezzel a könyvvel emléket kívántunk állítani a szegedi tanyai oktatás úttörőinek, a tanyai tam'tóknak. A szerző